Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke az EP plenáris ülésén Strasbourgban 2019. december 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Az EP nem tekinti legitimnek a lengyel alkotmánybíróságot

Lépéseket vár az Európai Bizottságtól az Európai Parlament.

Az európai parlamenti képviselők a csütörtökön 502 szavazattal, 153 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban hangsúlyozzák, hogy a lengyel alkotmánybíróságnak nincs jogi legitimitása, nem független, és a lengyel alkotmány értelmezésére sem jogosult. A keddi, Ursula von der Leyen bizottsági elnök és a lengyel miniszterelnök részvételével lezajlott vita után az EP kijelenti: az illegitim lengyel alkotmánybíróság 2021. október 7-i döntését az értékek és jogszabályok európai közössége elleni támadásnak tekinti. A bíróságot az alkotmány tényleges őrzése helyett a hatóságok jogellenes tevékenységeinek legalizálására szolgáló eszközzé alakították át – közölte az EP állásfoglalásában.

Az EP-képviselők teljes mértékben támogatják azokat a lengyel bírákat, akik továbbra is alkalmazzák az uniós jog elsőbbségét, és az ügyeket előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bíróság elé terjesztik annak ellenére, hogy ezzel lengyel bírói pályafutásukat teszik kockára.

A képviselők hangsúlyozzák: a lengyel alkotmány értelmében az uniós szerződések a nemzeti jogrend részét képezik, közvetlenül alkalmazandók, és a nemzeti joggal való ütközés esetén elsőbbséget élveznek. Az EP szerint a lengyel miniszterelnök továbbra is saját politikai céljai érdekében él vissza az igazságszolgáltatással. A képviselők emlékeztetnek arra, hogy a Lengyel Köztársaság önkéntesen elkötelezte magát amellett, hogy az alapító szerződések rendelkezéseit és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát magára nézve kötelezőnek fogadja el.

Az EP felszólítja az Európai Bizottságot, hogy cselekedjen

  • indítsa el a jogállamiság feltételrendszerről szóló rendeletben szereplő eljárást;
  • szakítsa meg vagy függessze fel a kifizetéseket, mivel felmerül az ellenőrző rendszerek súlyos hiányosságainak kockázata;
  • ne hagyja jóvá a lengyel helyreállítási és ellenállóképesség-építési tervet;
  • jelentse ki, hogy a Szerződés 7. cikk 1. bekezdése értelmében Lengyelországban fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata;
  • indítson kötelezettségszegési eljárásokat, és kérjen ideiglenes intézkedést az Európai Bíróságtól; és
  • az október 21-22-i európai csúcson vitassa meg a válságot, és az európai állam- és kormányfőkkel együtt adjon ki határozott közös nyilatkozatot.

Az intézkedések célja nem a lengyel nép megbüntetése, hanem a folyamatosan romló jogállamiság helyreállítása. Ezért felkérik a Bizottságot, dolgozzon ki egy olyan megoldást, amellyel az uniós forrásokat közvetlenül is eljuttathatja a lengyel végső kedvezményezettek számára – olvasható az állásfoglalásban.

Olyan szélsőségesen, mint ahogy azt a lengyel alkotmánybíróság tette, még sohasem kérdőjelezték meg az Európai Unió törvényes alapjait - jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament baloldali elnöke.

Az Európai Tanács csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozása résztvevőinek küldött levelében azt írta: nem ez az első alkalom, és nem is az utolsó, amikor megkérdőjelezik az EU jogalapját, de még soha nem vonták kétségbe ilyen radikálisan. Sassoli felszólította az EU-tagországok vezetőit, hogy folytassanak "őszinte és nyílt vitát" arról, milyen irányt szeretnének adni az Európai Uniónak. Lengyelország és az EU közösen alkották meg az uniós szabályokat, úgyhogy "szó sem lehet arról, hogy az Európai Unió rákényszerítené azokat" - fogalmazott.

Emlékeztette a tagországi vezetőket, hogy előző nap felkérte a testület jogi szolgálatát, hogy készítsen elő jogi eljárást az Európai Bizottság ellen a jogállamisági feltételekről szóló rendelet alkalmazásának elmulasztása miatt.

"Együtt fogadtuk el a szabályozást, ami szoros kapcsolatot teremt az uniós költségvetés védelme és a jogállamiság tiszteletben tartása között. Ez a törvény hatályban van, és úgy gondoljuk, hogy az eljárást most el kell indítani költségvetésünk védelme és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása érdekében" - fogalmazott.

Lengyelország nyitott a párbeszédre a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntéséről, a megoldásra törekszik, de nem fog zsarolás hatására cselekedni - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Brüsszelben, az EU-csúcs előtt.

A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntésében megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.

Címlapról ajánljuk
Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Kínai tudósok szerint 2032 decemberében egy hatvan méter széles aszteroida csapódhat a Holdba, ha ez bekövetkezik, az égitesten egy kilométeres kráter keletkezik, majd akár húszmillió meteor hullhat a Földre. Kiss László csillagász, akadémikus, a HunRen, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az InfoRádióban azt mondta: 2028-ban kerülhet olyan közel a Földhöz ez a kisbolygó, hogy biztosan megállapíthassák, milyen következményei lehetnek a becsapódásnak.

Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Nem esett elég hó a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti ez a csapadék – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor egyetemi tanár szerint viszont tavaszi árvíz sem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Papíron egységes piac működik Európában, a gyakorlatban azonban a 450 milliós gazdasági tér még mindig nem viselkedik valódi belső piacként: a termelékenység három évtizede tartósan elmarad az amerikai szinttől, jelenleg is csak annak mintegy 78–79 százalékán áll. A szolgáltatások – amelyek az uniós GDP közel háromnegyedét adják – alig integráltak, az EU-n belüli kereskedelemben súlyuk jóval kisebb, mint az áruké. A határon átnyúló forgalom költségeit modellezve az jön ki, hogy az áruk esetében átlagosan 67 százalékos, a szolgáltatásoknál közel 95 százalékos „kvázivám” terheli az EU-n belüli kereskedelmet a belföldi ügyletekhez képest. Vagyis egy vámunión belül is olyan rejtett súrlódások működnek, mintha 27 belső határ lassítaná a növekedést – és ez ma az egyik legkonkrétabb, számszerűsíthető versenyképességi hátrány Európában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×