Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Nyitókép: Unsplash.com

Mexikó is akar "egy EU-t"

A karibi országok közösségét akarja létrehozni a közép-amerikai óriás.

A latin-amerikai és karibi országoknak az Európai Unióhoz hasonló szervezetet kellene létrehozniuk – jelentette ki a térség országainak csúcstalálkozóján a házigazda, Mexikó elnöke, Andres Manuel Lopez Obrador szombaton.

Lopez Obrador a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) csúcstalálkozójának nyitóünnepségén arról beszélt, hogy a szervezetnek kellene elsődleges szerepet játszania a térség országai kapcsolatainak megszilárdításában.

"Valami olyasmit kellene létrehoznunk az amerikai kontinensen, mint ami az Európai Unió kezdetekor fennálló gazdasági közösség volt" - javasolta a mexikói elnök.

A CELAC-csúcstalálkozó deklarált célja, hogy gyengítsék a washingtoni székhelyű Amerikai Államok Szervezetének (OAS) befolyását, amelynek a hatékonyságát többen - főleg a régió országainak baloldali vezetői - megkérdőjelezik.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×