eur:
411.2
usd:
392.57
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök (b) kezet fog egy résztvevővel a Gombaszögi Nyári Táborban a felvidéki Szalóc közelében 2019. július 17-én.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Magyarul a Felvidéken: nyugat-európai sztenderd szerinti törvénytervezet készült

"Rossz törvények módosítása soha nem vezethet eredményre" – indokolta az átfogó törvény elkészítését Őry Péter, a Pro Civis elnöke a tervezet bemutatóján.

A felvidéki magyarság nyelvhasználati jogait komplex módon rendezni kívánó, úttörőnek számító törvénytervezetet mutatott be a Pro Civis polgári társulás csallóközcsütörtöki központjában.

A Pro Civis a felvidéki magyarság helyi és megyei önkormányzati ügyeire szakosodott civil szervezet, amely már több mint egy évtizede a helyi magyar közösség nyelvhasználati jogaival is kiemelt szinten foglalkozik. Az általuk most bemutatott és egyúttal társadalmi vitára bocsájtott tervezet leginkább abban számít egyedülállónak, hogy egy átfogó jogszabályban próbálná rendezni és egyidejűleg bővíteni a felvidéki magyarság nyelvhasználati jogait, amelyeket jelenleg több különböző törvény szabályoz részlegesen, s a múltban csak ezeknek a jogszabályrészleteknek a kijavítására voltak – többnyire kevés sikert hozó – próbálkozások.

A tervezet, amelyre a Pro Civis stratégiai célként tekint, és ugyanakkor kiindulópontnak, illetve jövőbeli hivatkozási alapnak szán a felvidéki magyar politikai érdekképviselet számára, már nevében is formabontó. Ugyanis

a "Törvény a Szlovák Köztársaság hivatalos nyelveiről" nevet viseli, ami azért érdekes, mivel a szlovák jogrend csak az "államnyelv" kizárólagos fogalmát ismeri.

"Rossz törvények módosítása soha nem vezethet eredményre" – indokolta az átfogó törvény elkészítését Őry Péter, a Pro Civis elnöke a tervezet bemutatóján. Rámutatott: az első újdonság, hogy a törvény elhagyná az alul és felülrendelt viszonyt, ehelyett egyenrangú nyelvekről beszél, s bevezetné a hivatalos nyelvek fogalmát. Ugyancsak új megközelítést hoz a tekintetben, hogy a magyar mely településeken válhatna hivatalos nyelvvé. Az elképzelés szerint minden településen és közigazgatási egységben kötelezővé válna, ahol a magyarok száma meghaladja a 3 ezer főt, vagy ahol az arány eléri az összlakosság 8 százalékát. A jelenlegi szabályozások a lakossági arány legkevesebb 20 százalékához kötik bizonyos nyelvi jogok érvényesítésének lehetőségét.

A tervezet a közigazgatásban – a lakosságarány függvényében – szinte teljes körűen kötelezővé tenné mindegyik hivatalos nyelv használatát. A Pro Civis elnöke ezzel összefüggésben elmondta: a tervezet elkészítése során európai országokban elfogadott és sikeresen működő modelleket vettek alapul, legtöbbet a finnországi mintából merítettek.

"Eddig mindig azt hallottuk egyes szlovák politikusoktól, hogy sztenderden felüli nyelvhasználati jogaink vannak, nos most itt van ez a tervezet, meg lehet nézni,

ez a nyugat-európai sztenderd"

–hangsúlyozta Őry Péter. Hozzáfűzte: tisztában vannak vele, hogy tervezetük nem fog rövid időn belül megvalósulni, de – mint mondta – el kell kezdeni.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×