Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke a varsói parlamentben 2020. április 3-án, miután az egyik kisebbik koalíciós partner, az Egyezmény (PG) párt elnöke azzal a javaslattal állt elő, hogy két évvel halasszák el az államfőválasztást. A május 10-re kiírt választás elhalasztását eredetileg az ellenzéki pártok követelték a koronavírus-járványra hivatkozva, Kaczynski viszont az eredeti időponthoz ragaszkodik, mondván levélszavazatokkal is biztonságos a választás lebonyolítása.
Nyitókép: MTI/PAP/Radek Pietruszka

Jaroslaw Kaczynski: semmilyen Polexit nem lesz

A lengyel kormánypárt elnöke szerint viszont az EU szerinte válságban van, és kiállnak azért, hogy ezt megoldják.

A "Polexit" fogalma ellenzéki propagandisztikus találmány, Lengyelország az Európai Unióban (EU) akar maradni a szuverenitását megőrző államként; az uniós alapszerződésekkel ma visszaélnek, ezért pontosítani kell őket - jelentette ki Jaroslaw Kaczynski, a legnagyobb lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke.

"Semmilyen Polexit nem lesz, ez propagandisztikus találmány, amelyet sokszor alkalmaztak velünk szemben" - reagált Kaczynski az ellenzék által többször megfogalmazott vádakra a PAP hírügynökségnek adott interjúban.

A kormány "egyértelműen az EU-ban látja Lengyelország jövőjét" - húzta alá a kormányfőhelyettes.

Az EU szerinte válságban van, a PiS pedig határozottan kiáll azért, hogy ezt megoldják. Kifogásolta, hogy az uniós alapszerződéseket "nagyrészt nem tartják be, vagy (az egyes tagállamok elleni támadások) apropójaként használják fel őket". További kifogásként emelte ki Kaczynski, hogy az EU-ban nagyon drasztikusan sértik a tagállamok egyenlőségének elvét, és a legerősebb államok - különösen Németország - eszközként használják az Uniót.

Ezt el kell utasítani, az uniós alapszerződéseken úgy kell módosítani, hogy radikálisan megnehezítsenek különféle visszaéléseket

- hangsúlyozta.

Az Európa jövőjéről szóló uniós vita során Varsó "az ott kirajzolódóhoz alternatív tervet akar bemutatni" - jelezte Kaczynski, hozzátéve: a PiS-nek erről világos elképzelései vannak, amelyek megvalósítása feltehetőleg nem lesz egyszerű, többéves folyamatról lehet szó.

"Az EU-ban akarunk lenni, egyúttal szuverén államként akarunk megmaradni"

- folytatta a PiS elnöke. Ennek kapcsán szorgalmazta az uniós alapszerződések nagyon pontos betartását, ezen belül az EU-ra átruházott, a külkapcsolatokra és a gazdasági ügyekre vonatkozó hatáskörök megkülönböztetését a tagállamok kizárólagos hatáskörében maradt területektől. Az utóbbiak között említette az igazságügyet, amely "nem lehet az olyan beavatkozások tárgya, mint amilyenek jelenleg történnek" - hangsúlyozta.

Szorgalmazta azt is, hogy az alapszerződések pontosítása révén "kijavított EU-ban" be kell tartani a tagállamok egyenlőségének elvét. "Ha valamit szabad tenni az egyik államban, ez azt jelenti, hogy mindegyikükben megengedett" - húzta alá Kaczynski.

A PiS vezette kormány többször a "kettős mérce" alkalmazásaként értelmezte azokat a bírálatokat, amelyek az általa folytatott reformokat, köztük az igazságügyi reformot az uniós szervek részéről érték. Több lengyelországi reformmegoldás esetében Varsó azzal érvel, hogy ezeket más EU-tagállamokban is alkalmazzák anélkül, hogy Brüsszel kifogásolta volna őket.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×