Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Tálib fegyveres áll egy rakétakilövéshez használt autó roncsa mellett a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér közelében 2021. augusztus 30-én. A nap folyamán ismeretlen támadók rakétákat lőttek ki Kabul repülőterére, károkról vagy áldozatokról egyelőre nem tudni.
Nyitókép: MTI/EPA

Tálas Péter: Európára lenne veszélyes, ha Afganisztánban megerősödne egy terrorszervezet

Az Egyesült Államok dróncsapást hajtott végre vasárnap Kabulban. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője az InfoRádiónak azt mondta: ez is azt jelzi, hogy bár Amerika kivonul az országból, ha úgy látja szükséges, ezentúl is beavatkozik majd.

„Ennek nagyon fontos szimbolikus jelentése van, azt jelzi, hogy az Egyesült Államok fizikailag elhagyja ugyan Afganisztánt, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben, ha szükségesnek látja, ne tudna beavatkozni” – szögezte le Tálas Péter az InfoRádióban.

A szakértő úgy látja, hogy ezt a katonai akciót és az eleve halálra ítélt nemzetépítő tervet az amerikaiak befejezték, de ha szükségesnek látják, megvannak az eszközeik arra, hogy beavatkozzanak.

„Ilyen eszközökkel máshol is beavatkozik olykor-olykor az Egyesült Államok, és attól fog függeni a beavatkozási hajlandóság, hogy a tálibok, illetve a környező nagyhatalmak képesek-e biztosítani azt, hogy Afganisztánból ne irányuljon terrorfenyegetés a külvilág felé” – mondta a szakértő.

Az amerikai csapáshoz hasonló akcióra akkor lehet számítani Tálas Péter szerint a keddi kivonulás után, ha újabb terrortámadás történne.

Az amerikaiaknak és a szövetségeseknek nagyon fontos az, hogy jelezzék, hogy

a távozással a terrorizmus elleni fellépése Amerikának nem szűnt meg.

„Azt feltételezem – folytatta Tálas Péter –, hogy a kabuli reptéren történt robbantás nemcsak az amerikaiaknak jött nagyon rosszul, hanem a táliboknak is. Ne felejtsük el, a táliboknak egyetlen konkrét ígérete volt mind Donald Trump elnök felé, mind pedig a környező országok tárgyalásain akár Kínával, Oroszországgal, Pakisztánnal vagy Iránnal, hogy megszüntetik azt a helyzetet, hogy Afganisztán a terrorizmus menedékhelye. Ez azt jelenti, hogy a táliboknak ahhoz, hogy normális kapcsolataik legyenek, hogy ők biztonságot tudjanak teremteni Afganisztánban,

mindenféleképpen fel kell lépniük az Iszlám Állam ellen, illetve valamennyi terrorcsoporttal szemben.

Velük szemben egyébként nagyjából 2017 óta háborút is vívnak vagy konfliktusban állnak.”

A szakértő nem számít a húsz évvel ezelőtti szeptember 11-i terrortámadáshoz hasonló méretű terrorakcióra a nyugati világban, mert ennek elhárítására felkészült a világ. Kisebb támadások előfordulhatnak, de felhívta arra a figyelmet, hogy a statisztikák szerint szeptember 11. óta az Egyesült Államok a legkevésbé terrorfenyegetett.

Tálas Péter hozzáfűzte, „Európa pedig akkor terrorfenyegetett – és ilyen szempontból izgalmas Afganisztán –, ha valamelyik nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező terrorszervezet, az al-Kaida vagy az Iszlám Állam komoly befolyásra tud szert tenni egy országban.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×