Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. február 28. szombat Elemér
Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető beszédet mond a délnyugat-lengyelországi Karpaczban zajló nemzetközi Gazdasági Fórumon 2020. szeptember 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Sebastian Borowski

Az ellenzék vezére kimondta, miért nincsenek most tüntetések Fehéroroszországban

Szvjatlana Cihanouszkaja szerint "túl nagy lenne az ár", az emberek biztonsága a legfontosabb, akik "épp elég áldozatot hoztak már".

Egy évvel az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elleni tömegtüntetések kezdete után Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető kizárta az újabb megmozdulásokat, arra hivatkozva, hogy azok túl nagy árat követelnének.

Cihanouszkaja hangsúlyozta: a tiltakozók évekre rács mögé kerülhetnének. Az ellenzéki politikus szerint továbbra is mobilizálni kell a társadalmat, de anélkül, hogy az embereknek az utcára kellene vonulniuk.

"Az emberek biztonságának kell az első helyen állnia" - húzta alá Cihanouszkaja, aki emigrációban él Litvániában. A megmozdulások "éppen elég áldozatot és összetört életet" követeltek - tette hozzá.

Az ellenzéki vezető rámutatott: nem ért véget a tiltakozás,

az utcai tüntetések a mozgalomnak csak egy "szeletét" jelentik.

A politikus erősségként könyvelte el, hogy a fehéroroszok a nehézségek ellenére sem adták fel, és a nemzetközi közösséget is sikerült mozgósítani.

Fehéroroszországban hónapokon át rendszeresen tömegek vonultak utcára, miután a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,1 százalékával megnyerte a tavalyi elnökválasztást. Az ellenzék csalásnak minősítette az eredményt, és Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki jelöltet ismerte el győztesnek. A megmozdulásokat a biztonsági erők brutálisan leverték. Emberi jogi aktivisták szerint több mint hatszáz politikai fogoly ül fehérorosz börtönökben. A tiltakozók elleni fellépést a nyugati országok jelentős része elítélte, s közölte azt is, hogy nem ismerik el a választás eredményét.

Címlapról ajánljuk
Megvan az iráni ellencsapás terve: áttételesen ütne vissza Amerikára

Megvan az iráni ellencsapás terve: áttételesen ütne vissza Amerikára

Irán – a retorikában bizonyosan – nem várta tétlenül az amerikai-izraeli támadást. Arról, hogy mire számíthat az Egyesült Államok, ha a jövő hétre is betervezett tárgyalások ellenére megindítja ellene az akciót, többször utaltak a nyilvánosság előtt. Kérdés, hogy Teherán be tudja-e váltani fenyegetéseit. Összefoglaljuk, mit ígértek az irániak válaszul az amerikai támadásokra.

Robert Fico nem akar Ukrajnában találkozni Zelenenszkij elnökkel

A szlovák miniszterelnök pénteken telefonon közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy ő és Orbán Viktor miniszterelnök szakértői küldöttséget akar küldeni a Barátság kőolajvezeték állapotának megvizsgálására – jelentette a TASR szlovák állami hírügynökség a kormányfő Facebook-bejegyezését ismertetve.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Megindult Irán megtorlása: több országot ért támadás, lángba borult a Közel-Kelet - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Megindult Irán megtorlása: több országot ért támadás, lángba borult a Közel-Kelet - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Ma reggel Izrael bejelentette: megelőző csapást indítottak Irán ellen. A katonai művelet az Egyesült Államokkal közösen történik, katonai célpontok mellett az iráni vezetőket is támadják. Teherán környékén több robbanásról is jöttek felvételek - helyi források szerint Izrael több napon át húzódó harcokkal számol. Donald Trump elnök bejelentést tett: a cél az atomprogram és a ballisztikus rakéták leszerelése, valamint az iráni iszlamista rezsim megbuktatása. Irán ellencsapást indított - az izraeli légvédelem dolgozik, közben arról jönnek hírek, hogy Bahreint, Katart, Kuvaitot, Irakot, Szaúd-Arabáit és az Emírségeket is támadás érte. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán elleni katonai művelet fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×