eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Afgán katona nézi az amerikai hadsereg által hátrahagyott ellátmányt a Kabulhoz közeli bagrami légi támaszponton 2021. július 5-én. Csaknem húsz év után az amerikai hadsereg katonái kivonultak a Bagram légi támaszpontról, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. A támaszpontot teljesen átadták az afgán kormányerőknek.
Nyitókép: MTI/EPA/Hedajatullah Amid

Amerikai megbízott: a tálibok a hatalom „oroszlánrészét” követelik

Nagyon távolinak tűnik egymástól a lázadók és a kabuli kormány álláspontja.

Nagyon távol áll egymástól a tálibok és a kabuli kormány álláspontja az Egyesült Államok által támogatott afganisztáni béketárgyalásokon, miután a lázadók „a hatalom oroszlánrészét” követelik maguknak bármilyen leendő kormányban – mondta kedden Zalmay Khalilzad afgán ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízott.

Az afganisztáni születésű veterán diplomata borúlátó értékelése időben egybeesik a tálib erők tartományi székhelyek elleni előrenyomulásával, amely már eddig is civilek tízezreit késztette menekülésre, miközben az amerikai haderő húsz év utáni kivonása az országból már a végéhez közeledik.

„Ezen a ponton ők azt követelik, hogy nekik jusson a hatalom oroszlánrésze a következő kormányban, tekintettel a katonai helyzetre, ahogy azt ők látják” – mondta Khalilzad az Aspen Biztonsági Fórum online konferenciáján.

A megrekedt dohai tárgyalások ügye volt a témája kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Asraf Gáni afgán elnök telefonos megbeszélésének is, melynek során egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani a tárgyalásokat. Blinken és Gáni emellett „elítélték a folytatódó tálib támadásokat és a civil lakosság elüldözését” – ismertette Ned Price külügyminisztériumi szóvivő egy nyilatkozatban.

A tálibok előretörése

olyan félelmeket táplál, hogy a lázadók vissza akarják állítani azt a kíméletlen iszlamista kormányzást,

amelynek a 2001-es, Egyesült Államok vezette invázió vetett véget, beleértve a nők és a független média elnyomását. A lázadók ugyanakkor azt mondják, hogy békemegállapodást akarnak – írja jelentésében a Reuters hírügynökség.

Ned Price újságíróknak azt mondta, hogy a felkelők „nemzetközi páriákká” válnak, ha nem tartják magukat a tárgyalások melletti elkötelezettségükhöz, s „mindannyiunk aggodalma az, számos más aggodalom mellett, hogy ez polgárháborúhoz vezet”.

Khalilzad volt az amerikai kivonulásról a tálibokkal kötött 2020. februári megállapodás kidolgozója. Az ennek nyomán kezdődött dohai tárgyalásokról adott szokatlan, nyilvános értékelésében a diplomata kedden azt mondta, a békéhez csak egy tűzszüneten és az átmeneti kormány létrehozásáról folytatott tárgyalásokon keresztül vezet út.

A kabuli kormányzat álláspontja az, hogy a tárgyalásoknak „a tálibok jelenlegi kormányba való bevonására kell összpontosulnia”. A tálibok ezzel szemben ahhoz tartják magukat, hogy a Gáni vezette kormány „a katonai megszállás eredménye”, s ezért ők

egy átmeneti kormányról és alkotmányról akarnak megállapodni

– folytatta az Aspen Biztonsági Fórumon Khalilzad.

„Távol állnak egymástól” – mondta. „Megpróbálják befolyásolni egymás számításait és a harctéri viselkedésükhöz szabott feltételeket.” Khalilzad szerint ugyanakkor a 40 éve tartó szakadatlan konfliktusnak „már nincs többé legitimációja”.

„Ez egy harc a hatalmi egyensúly kialakításáért, a hatalom különböző frakciók közötti elosztásáért, de egyetlen afgánnak, különösen civileknek nem szabadna emiatt meghalniuk” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×