Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Afgán katona nézi az amerikai hadsereg által hátrahagyott ellátmányt a Kabulhoz közeli bagrami légi támaszponton 2021. július 5-én. Csaknem húsz év után az amerikai hadsereg katonái kivonultak a Bagram légi támaszpontról, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. A támaszpontot teljesen átadták az afgán kormányerőknek.
Nyitókép: MTI/EPA/Hedajatullah Amid

Amerikai megbízott: a tálibok a hatalom „oroszlánrészét” követelik

Nagyon távolinak tűnik egymástól a lázadók és a kabuli kormány álláspontja.

Nagyon távol áll egymástól a tálibok és a kabuli kormány álláspontja az Egyesült Államok által támogatott afganisztáni béketárgyalásokon, miután a lázadók „a hatalom oroszlánrészét” követelik maguknak bármilyen leendő kormányban – mondta kedden Zalmay Khalilzad afgán ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízott.

Az afganisztáni születésű veterán diplomata borúlátó értékelése időben egybeesik a tálib erők tartományi székhelyek elleni előrenyomulásával, amely már eddig is civilek tízezreit késztette menekülésre, miközben az amerikai haderő húsz év utáni kivonása az országból már a végéhez közeledik.

„Ezen a ponton ők azt követelik, hogy nekik jusson a hatalom oroszlánrésze a következő kormányban, tekintettel a katonai helyzetre, ahogy azt ők látják” – mondta Khalilzad az Aspen Biztonsági Fórum online konferenciáján.

A megrekedt dohai tárgyalások ügye volt a témája kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Asraf Gáni afgán elnök telefonos megbeszélésének is, melynek során egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani a tárgyalásokat. Blinken és Gáni emellett „elítélték a folytatódó tálib támadásokat és a civil lakosság elüldözését” – ismertette Ned Price külügyminisztériumi szóvivő egy nyilatkozatban.

A tálibok előretörése

olyan félelmeket táplál, hogy a lázadók vissza akarják állítani azt a kíméletlen iszlamista kormányzást,

amelynek a 2001-es, Egyesült Államok vezette invázió vetett véget, beleértve a nők és a független média elnyomását. A lázadók ugyanakkor azt mondják, hogy békemegállapodást akarnak – írja jelentésében a Reuters hírügynökség.

Ned Price újságíróknak azt mondta, hogy a felkelők „nemzetközi páriákká” válnak, ha nem tartják magukat a tárgyalások melletti elkötelezettségükhöz, s „mindannyiunk aggodalma az, számos más aggodalom mellett, hogy ez polgárháborúhoz vezet”.

Khalilzad volt az amerikai kivonulásról a tálibokkal kötött 2020. februári megállapodás kidolgozója. Az ennek nyomán kezdődött dohai tárgyalásokról adott szokatlan, nyilvános értékelésében a diplomata kedden azt mondta, a békéhez csak egy tűzszüneten és az átmeneti kormány létrehozásáról folytatott tárgyalásokon keresztül vezet út.

A kabuli kormányzat álláspontja az, hogy a tárgyalásoknak „a tálibok jelenlegi kormányba való bevonására kell összpontosulnia”. A tálibok ezzel szemben ahhoz tartják magukat, hogy a Gáni vezette kormány „a katonai megszállás eredménye”, s ezért ők

egy átmeneti kormányról és alkotmányról akarnak megállapodni

– folytatta az Aspen Biztonsági Fórumon Khalilzad.

„Távol állnak egymástól” – mondta. „Megpróbálják befolyásolni egymás számításait és a harctéri viselkedésükhöz szabott feltételeket.” Khalilzad szerint ugyanakkor a 40 éve tartó szakadatlan konfliktusnak „már nincs többé legitimációja”.

„Ez egy harc a hatalmi egyensúly kialakításáért, a hatalom különböző frakciók közötti elosztásáért, de egyetlen afgánnak, különösen civileknek nem szabadna emiatt meghalniuk” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×