Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
325.83
bux:
143453.78
2026. november 6. péntek Lénárd
Afgán katona nézi az amerikai hadsereg által hátrahagyott ellátmányt a Kabulhoz közeli bagrami légi támaszponton 2021. július 5-én. Csaknem húsz év után az amerikai hadsereg katonái kivonultak a Bagram légi támaszpontról, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. A támaszpontot teljesen átadták az afgán kormányerőknek.
Nyitókép: MTI/EPA/Hedajatullah Amid

Amerikai megbízott: a tálibok a hatalom „oroszlánrészét” követelik

Nagyon távolinak tűnik egymástól a lázadók és a kabuli kormány álláspontja.

Nagyon távol áll egymástól a tálibok és a kabuli kormány álláspontja az Egyesült Államok által támogatott afganisztáni béketárgyalásokon, miután a lázadók „a hatalom oroszlánrészét” követelik maguknak bármilyen leendő kormányban – mondta kedden Zalmay Khalilzad afgán ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízott.

Az afganisztáni születésű veterán diplomata borúlátó értékelése időben egybeesik a tálib erők tartományi székhelyek elleni előrenyomulásával, amely már eddig is civilek tízezreit késztette menekülésre, miközben az amerikai haderő húsz év utáni kivonása az országból már a végéhez közeledik.

„Ezen a ponton ők azt követelik, hogy nekik jusson a hatalom oroszlánrésze a következő kormányban, tekintettel a katonai helyzetre, ahogy azt ők látják” – mondta Khalilzad az Aspen Biztonsági Fórum online konferenciáján.

A megrekedt dohai tárgyalások ügye volt a témája kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Asraf Gáni afgán elnök telefonos megbeszélésének is, melynek során egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani a tárgyalásokat. Blinken és Gáni emellett „elítélték a folytatódó tálib támadásokat és a civil lakosság elüldözését” – ismertette Ned Price külügyminisztériumi szóvivő egy nyilatkozatban.

A tálibok előretörése

olyan félelmeket táplál, hogy a lázadók vissza akarják állítani azt a kíméletlen iszlamista kormányzást,

amelynek a 2001-es, Egyesült Államok vezette invázió vetett véget, beleértve a nők és a független média elnyomását. A lázadók ugyanakkor azt mondják, hogy békemegállapodást akarnak – írja jelentésében a Reuters hírügynökség.

Ned Price újságíróknak azt mondta, hogy a felkelők „nemzetközi páriákká” válnak, ha nem tartják magukat a tárgyalások melletti elkötelezettségükhöz, s „mindannyiunk aggodalma az, számos más aggodalom mellett, hogy ez polgárháborúhoz vezet”.

Khalilzad volt az amerikai kivonulásról a tálibokkal kötött 2020. februári megállapodás kidolgozója. Az ennek nyomán kezdődött dohai tárgyalásokról adott szokatlan, nyilvános értékelésében a diplomata kedden azt mondta, a békéhez csak egy tűzszüneten és az átmeneti kormány létrehozásáról folytatott tárgyalásokon keresztül vezet út.

A kabuli kormányzat álláspontja az, hogy a tárgyalásoknak „a tálibok jelenlegi kormányba való bevonására kell összpontosulnia”. A tálibok ezzel szemben ahhoz tartják magukat, hogy a Gáni vezette kormány „a katonai megszállás eredménye”, s ezért ők

egy átmeneti kormányról és alkotmányról akarnak megállapodni

– folytatta az Aspen Biztonsági Fórumon Khalilzad.

„Távol állnak egymástól” – mondta. „Megpróbálják befolyásolni egymás számításait és a harctéri viselkedésükhöz szabott feltételeket.” Khalilzad szerint ugyanakkor a 40 éve tartó szakadatlan konfliktusnak „már nincs többé legitimációja”.

„Ez egy harc a hatalmi egyensúly kialakításáért, a hatalom különböző frakciók közötti elosztásáért, de egyetlen afgánnak, különösen civileknek nem szabadna emiatt meghalniuk” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk

Sári Zsolt az ügynökaktákról: a hiteles adatokkal jobban megérthető, mi miért történt, mert a rendszer volt a fő bűnös

„Le akarjuk zárni a hallgatás korát, nem akarjuk, hogy tovább kísértsen az a múlt, ami lehetővé tette a zsarolhatóságot, lehetővé tette azt, hogy találgatások legyenek” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az ügynökaktákról Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Kiterjesztené az űrbe a háborúkat Oroszország, ömölhetnek az amerikai fegyverek Ukrajnába – Háborús híreink pénteken

Kiterjesztené az űrbe a háborúkat Oroszország, ömölhetnek az amerikai fegyverek Ukrajnába – Háborús híreink pénteken

Támadást gyakorolhatott az az orosz katonai műhold, amely rendkívül közel manőverezett egy nyugati kereskedelmi űreszközhöz az alacsony Föld körüli pályán. A finn ICEYE vállalat által üzemeltetett műhold kormányzati és katonai megrendelőknek, köztük Ukrajnának is szolgáltat radarfelvételeket - írta meg a Reuters. Újraindulhatnak az Ukrajnának szánt amerikai fegyverszállítmányok, miután januártól az amerikai kongresszus mindkét házában többségbe kerülnek a Kijevet támogató demokrata döntéshozók - írta meg a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×