Az Európai Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsa portugál elnökségének és az Európai Tanács elnökének címezett levelet Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Finnország, Svédország és Ausztria állam- vagy kormányfője írta alá.

Ez több, mint az a 13 ország, amely az uniós tagországok általános ügyekért felelős minisztereinek keddi találkozóján nyilatkozatot írt alá a magyar pedofilellenes törvény kapcsán. Akik a keddi nyilatkozatot nem írták, alá, de a csütörtökit igen: Görögország, Olaszország, Ciprus, Málta és Ausztria. Litvánia viszont ezt a második dokumentumot nem támogatta a keddi aláírók közül.

A 17 ország kiemelte: a levél megírását az alapjogokkal szembeni fenyegetések, különösen a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmát kimondó elv csorbulása miatt tartotta fontosnak. A "közös alapvető értékeinkhez való kötődést és azok betartását uniós szerződések rögzítik". Megfogadták: folytatják az LMBT-közösséget célzó diszkrimináció elleni harcot, és megerősítik az alapvető jogok védelmét.

"A tisztelet és az elfogadás az európai projekt középpontjában áll. Elkötelezettek vagyunk az ezen értékek védelmét célzó erőfeszítések folytatása mellett, biztosítva, hogy a jövő európai generációi az egyenlőség és a tisztelet légkörében nőjenek fel" - fogalmaztak.

A csütörtökön kezdődött EU-csúcstalálkozót megelőzően, António Guterres ENSZ-főtitkárral tartott közös sajtótájékoztatóján David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke - a szexuális neveléssel foglalkozó magyar törvénnyel kapcsolatban feltett újságírói kérdésre válaszolva - kijelentette: az uniós intézmények elkötelezettek a jogállamiság tiszteletben tartása mellett. Itt az idő, hogy olyan tagállamok esetében, ahol megsértik a jogállamiságot, az unió alkalmazza a január elseje óta érvényes jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletet, melynek értelmében kötelezettségszegés esetén az EU felfüggesztheti az uniós pénzek kifizetését.

Sassoli emlékeztetett: az EP kész jogi eljárást indítani az Európai Bizottság ellen, ha a brüsszeli végrehajtó testület tovább késlekedik az uniós költségvetés védelmére létrehozott jogállamisági feltételrendszer alkalmazásával.