eur:
414.23
usd:
396.98
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
Joe Biden amerikai elnök (b2), felesége, Jill Biden (b), Boris Johnson brit miniszterelnök (j2) és neje, Carrie Johnson társaságában az angliai Cornwall grófságban fekvő Carbis Bayben 2021. június 10-én. Biden a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 csúcstalálkozójára érkezett Nagy-Britanniába.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg/Pool/Hollie Adams

Nagy horderejű megállapodással erősítette meg szövetségét Joe Biden és Boris Johnson

A nyolc évtizede aláírt hasonló dokumentum mintájára új Atlanti Chartáról állapodott meg a brit miniszterelnök és az Egyesült Államok elnöke.

Joe Biden a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénteken kezdődő háromnapos csúcstalálkozójára érkezett Nagy-Britanniába, és csütörtökön, a csúcs délnyugat-angliai helyszínén kétoldalú megbeszélést tartott a vendéglátó brit kormányfővel.

A két vezető a Downing Street tájékoztatása szerint a találkozón új Atlanti Chartát írt alá.

A nyolc pontból álló dokumentum – amelyhez a csütörtöki kétoldalú megbeszélésről húsz részletesen kifejtett pontból álló közös közleményt is csatolt a két fél – az első pontban leszögezi, hogy a két ország elkötelezte magát a demokrácia és a nyitott társadalmak védelme mellett.

Az Atlantic Charter 2021 szerint London és Washington az átláthatóság, a jogállamiság, a civil társadalom és a független média védelmének szószólója lesz.

Az eredeti Atlanti Charta, amelyet 1941-ben tett közzé közös deklaráció formájában Franklin Roosevelt akkori amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök, a második világháború utáni világrendről alkotott amerikai és brit terveket vázolta fel, célként kitűzve sok minden más mellett a kereskedelmi korlátok lebontását, a gazdasági-társadalmi viszonyok javítását célzó globális együttműködést, az erőszakos területszerzés gyakorlatának megszüntetését.

A csütörtökön elfogadott új Atlanti Charta leszögezi, hogy

a két ország megerősíti közös felelősségvállalását a kollektív biztonság és a nemzetközi stabilitás fenntartására, a modern kor jelentette fenyegetések teljes köre, köztük a kiberfenyegetések elleni védelemre.

A dokumentum leszögezi, hogy mindaddig, amíg léteznek nukleáris fegyverek, a NATO nukleáris szövetség marad.

"NATO-szövetségeseink és partnereink a saját nemzeti véderejük erősítésével párhuzamosan is mindig számíthatnak ránk" - fogalmaz az új Atlanti Charta.

A dokumentumhoz csatolt közös közlemény megerősíti a társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának szándékát, amelyről a G7-pénzügyminiszterek már e hónap elején Londonban tartott értekezletükön egyetértésre jutottak.

A csütörtöki közlemény szerint a felek elkötelezik magukat annak az alapelvnek a támogatása mellett, amely 15 százalékos szinten határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.

A brit kormányfő és az amerikai elnök közös közleménye szerint igazságos megoldást kell találni az adóztatási jogok megosztására, annak az elvnek az alapján, hogy a legnagyobb és legnyereségesebb multinacionális vállalatok piacaiként szolgáló országok adóztatási jogot kapjanak az e cégek által 10 százalékos haszonkulcs felett megtermelt nyereség legalább 20 százalékára.

Az amerikai elnök csütörtök esti sajtótájékoztatóján bejelentette: az Egyesült Államok 500 millió adag koronavírus-oltóanyagot vásárol a Pfizer gyógyszeripari csoporttól a rászoruló országok számára.

Elmondta: a járványnak eddig csaknem 600 ezer áldozata volt az Egyesült Államokban, több, mint a világ bármely más országában.

Biden kiemelte: több amerikai halt meg a Covid-19 betegségben, mint az első és a második világháborúban, a vietnami háborúban és a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokban együtt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Napelemes piaci körkép: hatalmas lakossági és vállalati támogatások jönnek

Napelemes piaci körkép: hatalmas lakossági és vállalati támogatások jönnek

Bár ebben az évben a Napenergia Plusz Program a nyáron megemelt több mint 100 milliárdos kerettel és 32 ezer előregisztrációval felpörgette az érdeklődést, az elmúlt évek szabályozási kihívásai – a szaldó elszámolás kivezetése – és a pályázati pénzek lehívásának csúszása nyomot hagyott a piacon: Magyarországon az elmúlt évben jelentős visszaesés volt tapasztalható a napelemkapacitások növelésének ütemében. A hazai napelemes piacon már régóta jelenlévő, ma már komplex energetikai szolgáltatásokat is nyújtó Solar City ezért felmérte a környező piacokat és több olyan piacralépési pontot is talált, amellyel diverzifikálni tudja magyarországi működését. A cég tulajdonosa, Székely András szerint a kedvezőtlenebb 2023-as év után, idén a második félévtől, illetve 2025-től folyamatosan megjelenő EU-s forrásoknak köszönhetően várhatóan új lendületet kap a hazai napelemes piac. Ugyanakkor hiányolja a hazai szektor K+F tevékenységét, holott ebben szerinte jelentős tartalékok vannak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×