Az amerikai elnök találkozott a mészárlás három túlélőjével, aki gyermekként élte át a borzalmakat. Ma már értelemszerűen mindannyian száz évnél idősebbek. Az egyperces néma tiszteletadás után Biden arról beszélt, hogy a történteket túlontúl sokáig övezte néma csend.

"Amerikai honfitársaim,

ez nem zavargás volt, hanem vérengzés, az egyik legsúlyosabb országunk történetében,

és nem az egyetlen" – fogalmazott az amerikai elnök.

"Vannak igazságtalanságok, amelyek annyira borzalmasak, rettenetesek és fájdalmasak, hogy nem maradhatnak eltemetve" – jelentette ki Joe Biden.

"Amiről beszélünk, az száz évvel ezelőtt történt, s mégis én vagyok 100 év alatt az első elnök, aki eljött Tulsába – mondta Biden, világossá téve, hogy hangosan ki kell mondani az igazságot. – Azért jöttem, hogy megtörjem a csendet. Mert a csend csak elmélyíti a sebeket."

Joe Biden egyúttal bírálta azokat a konzervatív vezetésű államokat, ahol megítélése szerint a republikánus párti politikusok a választási törvények módosításával a feketék szavazati jogát, részvételi lehetőségét próbálnák korlátozni.

Az elnök a választójogot a legalapvetőbb jognak nevezte, amelyet szerinte "abszolúte példátlan" támadás ért. A változtatásokat javasló republikánus politikusok a választási rendszer biztonságosabbá tételével indokolják a módosításokat, amelyek a többi között több tagállamban személyazonosításhoz kötnék a voksolást.

Az elnök egyúttal bejelentett több intézkedést is, amelyekkel a hátrányos helyzetű közösségek helyzetén szeretne javítani. A Biden-kormány nagyobb összegben tervez szerződéseket kötni kis, hátrányos helyzetű vállalkozásokkal, ami a Fehér Ház szerint öt év alatt százmilliárd dolláros ráfordítást jelent. Több tízmilliárd dollárral tervezik megsegíteni a tartós szegénységgel küzdő városrészeket is.

A három túlélő, akikkel Biden találkozott, Viola Fletcher, Hughes Van Ellis és Lessie Benningfield Randle arra kérte a szövetségi törvényhozást, hogy még az idén "tegyen igazságot".

1921 májusának végén egy fekete férfit azzal vádoltak meg az oklahomai Tulsában, hogy megtámadott egy fehér embert. A vád soha nem nyert bizonyítást. Ennek ellenére feldühödött fehérek május 31-én és június 1-jén gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé a város feketék lakta Greenwood negyedét, és mintegy 300 embert megöltek.

Az erőszakért soha senkit nem vontak felelősségre, a vérengzésről hosszú ideig a sajtó sem számolt be,

az áldozatokat pedig soha nem kártalanították.