Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Pixabay

Koronavírus: van, ahol az ötszáz fős parlament 32 tagja belehalt a járványba

A hivatalos adatok szerint 780-an hunytak el a vírusfertőzés következtében a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

A Kongói Demokratikus Köztársaság parlamentjének 32 tagja hunyt el a koronavírus-járvány következtében – közölte az ötszáz tagú Nemzeti Tanács alelnöke.

Sok más afrikai országhoz hasonlóan a Kongói Demokratikus Köztársaság is hivatalosan viszonylag kevés halálesetet jelentett, ennek ellenére a koronavírus erősen megtizedelte a politikai vezetést nemcsak a törvényhozásban, de az elnök környezetében is.

Jean-Marc Kabund, a parlament alsóházának első alelnöke szerint a járvány kitörése óta

31 248-an fertőződtek meg és 780-an hunytak el a kórban, köztük a 32 parlamenti képviselő.

Bár a törvényhozás épületében elvileg kötelező a maszkviselés, sok parlamenti képviselő figyelmen kívül hagyja ezt, főleg amikor nagyobb csoportokba verődve igyekeznek kifütyülni a felszólalókat.

Decemberben a tettlegességig fajultak az ellentétek Felix Tshisekedi elnök és hivatali elődjének Joseph Kabilának a hívei között. A képviselők akkor székekkel és vödrökkel dobálták egymást. A legtöbben akkor sem viselték a maszkokat.

A kongói oltási kampány is súlyos késedelmeket szenvedett, mert elővigyázatosságból felfüggesztették az AstraZeneca oltóanyagának felhasználását. Ennek következményeként a márciusban leszállított 1,7 millió dózis 75 százalékát áprilisban tovább kellett adnia az országnak a szavatossági idő lejárta előtt.

Ráadásul sok kongói az esetleges mellékhatások miatt fél beoltatni magát, és mert a járvány összességében alacsony kihatással van közösségeikre.

Az oltási kampány április 19-i kezdete óta hivatalos adatok szerint mindössze 19 597 embert immunizáltak a 80 millió lakosú országban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×