Hétfőn este Brüsszelben megkezdődődött az európai uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozója, amelynek középpontjában a koronavírus-járvány okozta helyzet áttekintése, az EU és Oroszország közötti kapcsolatok, illetve a Ryanair ír légitársaság járatának előző napi, minszki földre kényszerítése szerepel.

A személyes részvétellel tartott, kétnapos találkozó hétfő esti munkavacsoráját a résztvevők külpolitikai kérdéseknek szentelték. Kiemelt téma volt az Európai Unió Oroszországgal ápolt kapcsolata mellett a Ryanair-gép fehéroroszországi kényszerleszállása.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az ülésre érkezve kijelentette: mivel vasárnap, a fehérorosz hatóságok pokolgépes fenyegetésre hivatkozva leszállásra kényszerítették Minszkben a Ryanair Athénból Vilniusba tartó járatát, már a tanácskozás első munkanapján döntés születhet szankciók bevezetéséről Fehéroroszországgal szemben.

A tagállami vezetők áttekintik továbbá az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokat azt követően, hogy május 1-jén hatályba lépett a felek közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás. Emellett kitérnek a közel-keleti helyzetre, valamint előkészítik a közelgő,

június 15-re tervezett EU-Egyesült Államok csúcstalálkozót.

A vezetők megbeszélését folytatnak a koronavírus-járvány elleni védekezés eredményeiről, a járvány okozta társadalmi és gazdasági helyzetről. Megvitatják az oltóanyagok globális igényeinek kielégítésére irányuló erőfeszítéseket, illetve azt, hogy az EU hogyan és milyen mértékben fokozhatja a vakcinamegosztást a világ többi részével.

Mivel az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói csütörtökön politikai megállapodást kötöttek a beoltottságot igazoló közösségi tanúsítvány bevezetéséről, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői vitát tartanak a blokkon belüli szabad mozgás további biztosításáról, különös figyelemmel a nyári szabadságok időszakára.

A csúcstalálkozó témái között szerepel továbbá a klímaváltozás kérdése. Az Európai Tanács 2019 decemberében hagyta jóvá azt a célkitűzést, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. 2020-ban megállapodott abban a kötelező uniós célkitűzésben, hogy

2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása.

A tavaly decemberben elfogadott zárónyilatkozattal összhangban a vezetők a tervek szerint további iránymutatást nyújtanak majd az Európai Bizottság nyáron bemutatni kívánt javaslataihoz.