eur:
413.96
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Az izraeli hadsereg légicsapásokat mér a Gázai övezet északi részére, miután palesztin rakétákat lőttek ki izraeli célpontokra Gáza környékéről 2021. május 10-én.  A légicsapásokban a gázai egészségügyi minisztérium szerint legkevesebb húsz ember, köztük kilenc gyerek életét vesztette. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet az Izraelhez intézett ultimátuma lejárta után indított rakétákat izraeli települések felé. Az ultimátum szerint Izraelnek ki kellett volna vonnia biztonsági egységeit este 6 óráig az Al-Aksza mecsetnek otthont adó Templomhegyről, és az utóbbi hetek összetűzéseinek célpontjában álló Sejk Dzsarra lakónegyedből, valamint szabadon kellett volna engednie az utóbbi napok zavargásaiban őrizetbe vett palesztinokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Nem csitul a rakétaháború Izraelben

Az éjjel és reggel 250 rakétát indítottak a Gázai övezetből, a többségét elfogta a Vaskupola.

Kedden is folytatódott a rakétaháború Izrael és a gázai terrorszervezetek között, reggelig legalább 250 rakétát lőttek Izrael felé a Gázai övezetből – jelentette az izraeli katonai rádió.

Az éjjel és a reggeli órákban a Gázai övezetből indított mintegy 250 rakéta 90 százalékát elfogta a Vaskupola légvédelmi rendszer, de rakéta csapódott két lakóházba az övezettől északra található Askelónban, és egy család négy tagja megsebesült. Az övezetből indított eddigi lövedékek hét izraelit sebesítettek meg.

Izrael déli részén, a Gázai övezet 40 kilométeres körzetében zárva vannak az oktatási intézmények, és az emberek csak olyan munkahelyekre mehetnek be, ahol megfelelő óvóhelyre tudnak menni légvédelmi riadó esetén.

Az izraeli hadsereg a "Falak őrzője" nevet adta a hadműveletnek, Jeruzsálem falaira utalva.

Az izraeli légierő megpróbálja csakis katonai célpontok ellen irányozni rakétáit: rakétákat készítő üzemeket, kiképzőhelyeket és raktárakat vesznek célba, illetve az éppen kilövésre készülő fegyvereseket.

153 célpontot támadtak, köztük egy támadóalagutat az izraeli határkerítés közelében, a Hamász irodáját egy 8 emeletes épületben és a radikális iszlamista szervezet központi hírszerző egységét az övezet déli részén.

Az izraeli hadsereg szóvivője, Hidai Zilberman nem zárta ki a szárazföldi hadművelet lehetőségét sem. A harcok szerinte nem órákig, hanem legalábbis napokig fognak tartani. Benjámin Netanjahu miniszterelnök kedd délelőtt értekezletet tart a biztonsági helyzet értékelésére.

A kiújult kölcsönös rakétaháború nyomán éjszaka számos helyen, köztük a vegyesen zsidók és arabok lakta Haifán és Lodban tüntetéseket szervezett az Izrael ötödét kitevő arab kisebbség.

Lodban a város egyik terén palesztin zászlóra cserélték az izraeli lobogót. Az arab tüntetőkkel szemben zsidók csoportja is az utcára vonult, és a rádió beszámolója szerint

köveket dobtak a zsidók felé, akik fenyegetve érezték magukat, és egyikük agyonlőtt egy 21 éves arab fiatalt.

A fegyvert elsütő 34 éves zsidó lodi lakost a rendőrség őrizetbe vette.

Az egész országban kitört arab tüntetéshullám nyomán Amir Ohana belbiztonsági miniszter és Kobi Sabtai rendőrfőkapitány elhatározta nyolc tartalékos határvédelmi katonai rendőr osztag mozgósítását.

A Hamász azért kezdett rakétatámadásokat Izrael ellen, mert az iszlám Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyén, a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetnél hétfőn erőszakos összecsapások törtek ki, amikor izraeli rendőrök hatoltak be a Templom-hegyre.

(A nyitóképen: Az izraeli hadsereg légicsapásokat mér a Gázai övezet északi részére, miután palesztin rakétákat lőttek ki izraeli célpontokra Gáza környékéről 2021. május 10-én.)

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×