eur:
411.75
usd:
395.5
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Boris Johnson brit miniszterelnök testhőmérsékletét mérik, amikor látogatást tesz az észak-londoni Chase Farm kórházban 2021. január 4-én. Nagy-Britanniában a mai napon megkezdődött az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által a koronavírus ellen közösen kidolgozott oltóanyag országos alkalmazása.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Stefan Rousseau

Már 50 millió oltást adtak be Nagy-Britanniában

Két hét múlva következhet a nyitás újabb lépése, de a brit kormányfő óvatos.

Meghaladta az 50 milliót a koronavírus ellen beadott első és második oltási dózisok együttes száma Nagy-Britanniában - közölte Matt Hancock brit egészségügyi miniszter.

Az angliai közegészségügyi szolgálat (PHE) nem sokkal később közölte, hogy az előző 24 órában egy haláleset történt az országban a koronavírus-fertőződésből kialakuló Covid-19 betegség miatt. Ez tavaly nyár óta a legalacsonyabb napi halálozási szám. A nagy-britanniai koronavírus-járvány most lecsengő második hullámának januári tetőzése idején volt olyan időszak, amikor naponta 1800-an haltak meg Covid-19-ben.

Boris Johnson miniszterelnök szerint azonban

továbbra is indokolt az óvatosság, különösen a külföldi utazások újbóli engedélyezésével.

Matt Hancock hétfői bejelentése az 50 millió beadott oltási dózisról várható volt, mivel a brit egészségügyi minisztérium már előző nap közölte, hogy addig több mint 49,8 millió adagot adtak be Nagy-Britanniában a koronavírus elleni oltásból, és a brit oltási program jelenlegi üteme alapján naponta átlagosan több mint félmillióan részesülnek az első vagy a második oltási dózisból.

Hancock a 50 milliós dózisszám elérést bejelentő hétfői nyilatkozatában utalást tett arra, hogy az oltási program előrehaladása és a járványügyi mutatók folyamatos javulása a korlátozások jelentős enyhítéséhez vezethet. Úgy fogalmazott: az oltási kampánynak köszönhetően tartható lesz a nyitási menetrend, és "tudom, hogy mindnyájunknak nagyszerű brit nyarunk lesz".

Boris Johnson azonban hétfői vidéki látogatásán, újságíróknak nyilatkozva kijelentette: a koronavírus-fertőzések újbóli behurcolásának veszélye miatt nagyon óvatosan kell eljárni a külföldi utazások engedélyezésével.

A nagy-britanniai koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások között már jó ideje szerepel, hogy Angliából - nagyon kevés számú, nyomós indok kivételével - nem szabad külföldre utazni. Hasonló szabályozás érvényes az Egyesült Királyság többi országában is.

Az utazási tilalom meghirdetett célja az új koronavírus-variánsok behurcolásának megakadályozása, annak érdekében, hogy ne kerüljenek veszélybe a nagy-britanniai oltási kampány eredményei.

A turisztikai célú külföldi utazások engedélyezését a brit kormány által kidolgozott részletes nyitási menetrend legkorábban május 17-től irányozza elő.

Johnson azonban hétfői nyilatkozatában úgy fogalmazott: a kormány szeretne "valamilyen mértékű nyitást" május 17-én, de a lehető legnagyobb óvatossággal kell eljárni, mivel senki nem akarja, hogy a kór máshonnan ismét bejusson az országba.

A brit kormány már korábban is több nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a turisztikai célú külföldi utazások újbóli engedélyezése elsősorban a külföldi járványhelyzettől függ, és emiatt egyelőre nem garantálható teljes bizonyossággal, hogy a május 17-re kitűzött legkorábbi engedélyezési időpont tartható lesz-e.

A kormány azonban azt már bejelentette, hogy amikor újraindulhatnak Nagy-Britanniából a szabadidős külföldi utazások, a közlekedési lámpákéhoz hasonló színkódos rendszer határozza majd meg, hogy a britek mely országokba utazhatnak a hazatérés utáni karanténkötelezettség nélkül.

Azok az országok, amelyekből karantén nélkül vissza lehet térni Nagy-Britanniába, a zöld kategóriában lesznek, de azoknak is koronavírus-tesztet kell végeztetniük hazaindulásuk előtt és hazaérkezésük után, akik ezekből az országokból térnek vissza.

A vörös és a sárga kategóriába sorolt országokból Nagy-Britanniába visszatérőknek karanténhotelekben, illetve otthoni elkülönítésben kell tölteniük tíz napot.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×