Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói megállapodásra jutottak arról az éghajlatpolitikai célkitűzésről, amely szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Az uniós tanács tájékoztatása szerint az Európai Bizottság már tavaly szeptemberben bemutatta erre vonatkozó, 2030-ig megvalósítani kívánt új éghajlatvédelmi tervét. A most született megegyezés a készülőben lévő "klímavédelmi törvénybe" illeszkedik majd.
A tanács közleménye szerint az Európai Unió éghajlattal kapcsolatos jogszabályi kereteit az elkövetkező 30 évre meghatározó megállapodás segíti azt a célkitűzést, hogy az unió 2050-re éghajlat-semlegessé váljon. Az ideiglenes megállapodás számos elem bevezetésével erősíti az éghajlatváltozás elleni küzdelem európai kereteit. Ezek között az üvegházhatású gázkibocsátás 2030-ig megvalósítani kívánt csökkentése mellett megállapodtak abban is, hogy a kibocsátás-csökkentésnek elsőbbséget kell biztosítani a fennmaradó szennyezés elnyelésével szemben.
Az ideiglenes megállapodás elemei közé tartozik
az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület létrehozása.
A testületnek feladata lesz többek között a tudományos tanácsadás és jelentések készítése az uniós intézkedésekről, az éghajlati célokról, illetve az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mértékének összevetése a vonatkozó európai szabályokkal és az EU 2015-ös párizsi klímamegállapodás szerinti kötelezettségvállalásaival.
A megállapodás értelmében
az Európai Bizottság 2040-re vonatkozó, közbenső klímacélokat fog javasolni,
egyidejűleg közzéteszi az unió üvegházhatást okozó gázok 2030-2050 közötti időszakra vonatkozó tervezett indikatív költségvetését az alapul szolgáló módszertannal együtt. Az uniós bizottság emellett kapcsolatba lép a gazdasági ágazat szereplőivel annak ösztönzésére, hogy hatékonyan részt vegyenek az unió 2050-ig elérni tervezett éghajlat-semlegességi céljának elérését szolgáló ütemterv elkészítésében. A bizottság emellett figyelemmel kíséri az ütemtervek kialakulását, megkönnyíti az uniós szintű párbeszédet, és megosztja a szükséges információkat.
Az ideiglenes politikai megállapodást az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Az ideiglenes megállapodás létrejöttét követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke rövid közleményt tett közzé, amelyben hangsúlyozta: az unió arra vonatkozó politikai elkötelezettségét, hogy Európa 2050-re az első éghajlat-semleges kontinenssé válhasson, immár jogi kötelezettségvállalás is segíti.
"Az új éghajlatpolitikai szabályozás kötelező érvényű ígéretet jelent gyermekeink és unokáink számára"
- fogalmazott.
Az Európai Bizottság első ízben 2018 novemberében ismertette az unió klímasemlegességének 2050-ig tervezett megvalósítására vonatkozó elképzelését, amely összhangban van a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban rögzített azon célkitűzéssel, miszerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5 Celsius-fokos maximumra. Az Európai Tanács 2019 decemberében tartott csúcstalálkozóján adott szabad utat annak az elképzelésnek, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen.
