Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Pixabay

Már látni, mikortól lehet utazni Horvátországba, Görögországba – és hogyan

Egyes helyekre már most igazolás és PCR-teszt nélkül lehet utazni – hívja fel a figyelmet Kiss Róbert Richard, az InfoRádió Világszám című utazási műsorának szerkesztője.

Idén nyáron már biztosan utazhatunk Olaszországba, Horvátországba, Görögországba, de akár Tunéziába vagy Egyiptomba is – mondta az InfoRádióban Kiss Róbert Richard turisztikai szakértő, a Világszám című utazási magazin szerkesztője.

"Júliusban-augusztusban bizonyosan utazhatunk jó pár helye. Ha megnézzük, Velence, Padova, Verona rengeteg turistát vonz rendes időben, most az ő elmaradásuk nagyon komoly krízist jelentett, nem véletlen, hogy sokan arra számítanak, ha nem is a régi lesz a kép, de sok turista fog majd nagyon sok eurót otthagyni" – fogalmazta meg várakozásait.

Szerinte a turisztikailag kedvelt helyek akkor állhatnak talpra, ha idén a nyár második felében biztonságosan lehet nyaralni.

"Nem véletlen az, hogy védettségi igazolványt, negatív PCR-tesztet nagyon sok helyen elfogadnak majd, és 10 éves kor alatt bizonyos helyeken nem kell majd semmilyen igazolás"

– ecsetelte.

Hozzátette, az Egyesült Államok csak "nagyon későn fog nyitni", és több olyan terület lesz, ahová idén nem lehet eljutni már.

Nem kell szerinte tartani attól, hogy a magyar védettségi igazolványt nem fogadják el

külföldön, ugyanis még nincs is megállapodás az uniós "zöld könyvről", ami alapján majd gyárthatják és elfogadhatják a jövőben.

"Egyedül Lengyelország jelezte azt, hogy az orosz és a kínai oltások nem biztos, hogy lehetővé teszik majd a határátkelést" – figyelmeztetett; "közben azért bármi megtörténhet még".

Ahová most is korlátozások nélkül lehet menni: Dominikai Köztársaság, Zanzibár (Tanzánia), Costa Rica, Mexikó. A Maldív-szigetek és Dubaj pedig negatív PCR-teszttel felkereshető.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×