Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Szmolnik Katalin, az oltópont munkatársa a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinát tartalmazó injekciós tűket rendezi a szolnoki Hetényi Géza Kórház 2-es oltópontján 2021. március 15-én.
Nyitókép: MTI/Mészáros János

Írországban kitolnák a második Pfizer-vakcina beadását

Közben Dánia bejelentette, hogy egyelőre nem olt a Janssen és az AstraZeneca készítményével.

Írország fontolgatja, hogy később adná be a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájának a második adagját, hogy ezzel tartsák az oltási program eredetileg meghatározott ütemtervét - jelentette be az ország egészségügyi minisztere.

Stephen Donnelly újságíróknak mindazonáltal hozzátette: egyelőre csak vizsgálják, lehetséges-e meghosszabbítani a két vakcinadózis közt a gyártó által ajánlott négy hetes intervallumot.

Azt is elmondta, igyekeznek tartani az oltási program ütemtervét, az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinájával kapcsolatos hírek ellenére is.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a múlt héten megerősítette, hogy a vizsgálatok szerint lehetséges az összefüggés a vérrögképződési rendellenességek korábban jelzett nagyon ritka esetei és az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyaga között, a vakcina előnyei azonban továbbra is messze felülmúlják az esetleges mellékhatások kockázatait. Jóllehet az EMA ezért az oltóanyag korosztályi korlátozás nélküli használatát javasolta, az ír egészségügyi hatóságok javaslatára egyelőre csak a 60 évesnél idősebbeket oltják be a készítménnyel. Az országban eddig beadott oltások valamivel több mint ötöde az AstraZeneca készítményével történt.

Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség ugyanakkora múl héten megkezdte a Johnson & Johnson csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat koronavírus elleni oltóanyagával végzett beoltást követően jelentett nagyon ritka vérrögképződéses estek kivizsgálását is, miután az Egyesült Államokban addig négy erre utaló esetet jelentetek.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×