eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Igor Matovic szlovák miniszterelnök az Európai Unió kétnapos brüszeli csúcstalálkozójának első napi ülésére érkezik 2020. július 17-én. A tagállamok vezetői a koronavírus-járvány miatt utoljára februárban találkoztak személyesen.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Szlovák koalíciós válság - Távozik posztjáról a miniszterelnök

Igor Matovic bejelentette, hogy hajlandó kormánytisztséget cserélni a pénzügyminiszterrel.

A szlovák miniszterelnök bejelentette vasárnap, hogy hajlandó kormánytisztséget cserélni Eduard Heger pénzügyminiszterrel, és a kormányválság rendezése érdekében visszavonja a koalíciós partnereivel szemben támasztott feltételeit - jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség.

Igor Matovic bejelentését kedvezően fogadták a négypárti szlovák kormánykoalíciót alkotó többi pártok, legfőképp a Matovic lemondását leghangosabban követelő, Richard Sulík vezette liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt, amely a múlt héten felfüggesztette részvételét a koalícióban, illetve az Emberekért (Za ludí) párt, amelynek elnöke, Veronika Remisová "államférfihoz méltó gesztusnak" minősítette Matovic bejelentését.

Igor Matovic egy héttel ezelőtt már jelezte, hogy hajlandó lemondani a kormányfői posztról és más tisztséget betölteni a kormányban, ha koalíciós partnerei teljesítik korábban tett ígéreteiket és távoznak az általuk betöltött posztokról. Ezeknek a feltételeknek egy része közben teljesült.

A szlovák kormánykoalícióban néhány hete az egyes pártoknak a járványkezelésről alkotott, részben különböző elképzelései miatt vált feszültté a helyzet, ami tovább mérgesedett, miután a kormányfő a liberálisok ellenében úgy döntött, hogy Szlovákia vásárol az orosz Szputnyik V vakcinából.

Matovic vasárnapi bejelentésével egy időben elmondta: a kormánytisztségek cseréjére tett javaslatát már bemutatta pártja, a középutas Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) elnökségének. Matovic bejelentésére reagálva - az ugyancsak az OLaNO által jelölt pénzügyminiszter - Eduard Heger úgy nyilatkozott, hogy "elfogadja a kihívást", és a bizalmat mérhetetlenül nagyra becsüli.

Matovic bejelentésére az SaS jelezte: értékelik Igor Matovic lépését, "elfogadják az ajánlatot" és hajlandóak visszatérni a kormányba. Az Emberekért párt elnöke, Veronika Remisová nagyra értékelte Matovic lépését és úgy vélekedett: a döntés egy jelentős lépés abba az irányba, hogy alapvető javulás álljon be a koalíción belüli együttműködés terén.

A kormánykoalíció második legnagyobb pártja - amely korábban nem követelte a kormányfő távozását -, a jobbközép Család vagyunk (Sme rodina) párt elnöke, Boris Kollár ugyancsak üdvözölte Igor Matovic lépését. Reményét fejezte ki, hogy ezzel lezárult a koalíciós válság. Arra figyelmeztetett, hogy amennyiben megismétlődne, akkor az ő pártja lép ki a koalícióból.

Kollár már a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy nem szabad tovább húzni a koalíciós válságot, mert ha nem sikerül megegyezni a jövő hét végéig, előfordulhat, hogy előrehozott választásokra kerül sor.

Egy héttel ezelőtt Igor Matovic még több feltételhez kötötte távozását a kormányfői posztról. Elsődlegesen ahhoz, hogy távozzanak posztjaikról azok, akik leghangosabban követelték az ő távozását. Matovic akkor személy szerint Richard Sulí gazdasági miniszter, Mária Kolíková igazságügyminiszter és Juraj Seliga, a pozsonyi parlament alelnöke és Jana Bittó Cigánikova, a parlament egészségügyi bizottsági elnöke nevét említette.

A héten Sulík és Kolíková távozott a posztjáról, Bittó Cigániková és Seliga viszont nem. Nem teljesült Matovic azon feltétele sem, hogy a koalíció szigorúan a választások után felállt erőviszonyok alapján ossza újra a miniszteri posztokat. Ezt arra utalva kérte Matovic, hogy az SaS és az Emberekért a súlyukhoz mérten több posztot kaptak a kabinetben.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×