Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
Az AstraZeneca brit-svéd érdekeltségű gyógyszeripari vállalat logója a telephelyén, a belgiumi Dilbeekben 2020. január 28-án. A belga szövetségi gyógyszerfelügyeleti hatóság ezen a napon vizsgálatot tart az AstraZeneca vakcináját gyártó belga cégnél, hogy ellenőrizze a vakcinaellátmányok késedelmes kiszállításának okát az uniós tagországokba. A hatóságot Franck Vanderbroucke belga egészségügyi miniszter bízta meg a feladattal az Európai Bizottság felkérésére.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Újabb uniós ígéret: júliusra lehet meg a nyájimmunitás Európában

Az EU belsőpiaci biztosa szerint részint a termelési kapacitás bővítése, részint a behozatal ütemezése nyomán márciusban már 60 millió oltóanyag-adagál tartanak, és áprilistól stabilizálódhat a havi 100 millió dózis. Mindeközben a bizottság hathetes vakcina-exportkorlátozást is javasolt a tagországoknak.

Thierry Breton szerint a cél, hogy az év végére az EU évi 2-3 milliárd adagos vakcinagyártási kapacitással rendelkezzen. Az EU belsőpiaci biztosa kedden beszélt a tagállamok nagyköveti tanácsa előtt. Breton előzőleg sorra látogatta a jelenlegi európai uniós gyártóhelyeket, és a keddi ülés résztvevői szerint rendkívül részletes, „üzemekre lebontott” adatokkal illusztrált beszámolót tartott a jelenlegi és a várható ellátási helyzetről.

E szerint a januári 14 millió adag után februárban közel kerültek a 30 millió dózishoz, március végéig pedig már 60 milliónál tarthatnak. A havi 100 millió adag stabilizálása után Breton szerint reális lehet azzal számolni, hogy

az uniós lakosság „nyájimmunitását” biztosító oltási szint július közepére elérhető.

Breton arról is beszámolt, hogy az európai gyártási kapacitás felpörgetése érdekében a közeljövőben több mint 300 új potenciális európai gyártót igyekeznek majd összekapcsolni a meglévő előállítási üzemekkel.

Az eredeti bizottsági kalkulációkat kisiklató importelmaradás – túlnyomórészt a brit-svéd AstraZeneca alig egyharmados teljesítései miatt – szerdára olyan („reciprocitáson és arányosságon” alapuló) válaszlépést érlelt meg Brüsszelben, ami kezdeményezi, hogy uniós területről

a következő hat hétben mindenkor „gondosan mérlegeljék”, hogy adott oltóanyag-eladások EU-n kívüli területre veszélyeztetnék-e az EU előzetes oltóanyag-vásárlási megállapodásának a végrehajtását”.

Valdis Dombrovskis európai bizottsági alelnök az intézkedési javaslat szerdai ismertetésekor hangsúlyozta, hogy nem „exporttilalomról” lenne szó, hanem esetről esetre „különböző körülmények átfogó összevetéséről”, aminél az exportengedély megadását befolyásolhatja, ha például a célország – jóllehet, rendelkezik vakcinagyártással – nem folytat eladást az EU-piac felé, illetve ha a beoltottsági ráta a leendő fogadó államban magasabb az európai uniós átlagnál.

Az exportengedély megadása továbbra is tagállami hatóságok dolga marad, de ezt a fenti paraméterek szerint kell majd kiadniuk.

A kérdésben az elvi döntést várakozások szerint a csütörtökön kezdődő online EU-csúcs fogja majd kimondani, amelynek résztvevőire egyébként az elmúlt napokban komoly nyomást igyekezett kifejteni a brit kormány, hogy eltérítsék az uniót ilyen lépéstől.

Megfigyelők szerint a leendő döntést részben befolyásoló fejlemény lehet az a szerdai hír, miszerint az

AstraZeneca olaszországi telepén a hatóságok 29 millió adag kiszállításra váró oltóanyagot találtak.

Az esetről a szerdai olasz La Stampa számolt be, és a hírt a brüsszeli Politico vette át, megemlítve, hogy a készletre éppen Thierry Breton gyárlátogatásai nyomán bukkantak rá. A francia biztos az AstraZeneca hollandiai üzemében fedezte fel nagy mennyiségű oltóanyag elkészültét, amit azonban még uniós adatok szerint nem vittek ki az EU területéről. Az ezt követő vizsgálat tárta fel, hogy a vakcinaszállítmány az olaszországi Agnaniban lévő (oltóanyagokat tégelyekbe töltő) üzemben várt továbbításra.

Megfigyelők emlékeztetnek, az AstraZeneca első negyedévi európai uniós eladása összesen volt eddig 20 millió adag, szemben az eredetileg szerződésben bevállalt 90 millióval, majd januárban ezt 30 millióra módosító újabb ígérettel.

Az olasz üzemből néhány hete az olasz exportengedélyezési hatóság már leállította egy 250 ezer adagos vakcinaszállítmány kivitelét az unióból, aminek célállomása amúgy Nagy-Britannia lett volna.

Címlapról ajánljuk
Sinkó Eszter: a születéskor várható élettartamban rosszul áll Magyarország

Sinkó Eszter: a születéskor várható élettartamban rosszul áll Magyarország

Az Európai Unió országaiban átlagosan a GDP 7 százalékát fordítják egészségügyre, a magyar szám 4,7, ezért is örvendetes, hogy évről évre 500 milliárd forinttal többet fordítana egészségügyre a Tisza-kormány – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ programigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Kifut a kamatstop, de mi lesz több mint 200 ezer hitelessel?

Kifut a kamatstop, de mi lesz több mint 200 ezer hitelessel?

Több mint 200 ezer magyar hitelesre vonatkozik kamatstop, de egyelőre nem tudni, mi történik velük ősszel, erről beszélgettünk a pénteki Checklistben. A kormány jelezte, hogy szeptember végével a mostani rendszer megszűnik, a rászorulóknak viszont új megoldást ígért. Kiknek és mennyivel nőhet a törlesztője, és hogyan lehet úgy kivezetni a kamatstopot, hogy ne kerüljenek bajba a leginkább érintett adósok? Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető elemzőjével vizsgáljuk meg a kérdést. Az adás első részében arról beszélgettünk, hogy az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz–KDNP beadványát, amely az uniós források felszabadításához kapcsolódó törvény több pontját támadta. De pontosan mi is a vita tárgya, mit mondott ki most az Alkotmánybíróság, és mit jelenthet a döntés az uniós pénzek szempontjából? Szabó Dánielt, a Portfolio elemzőjét kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×