Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Ukrán katonát beoltanak az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat Indiában gyártott és Covishield néven forgalmazott koronavírus elleni vakcinájával az ukrajnai Kramatorszkban lévő katonai támaszponton 2021. március 2-án.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Beadás helyett most tényleg ládában fog várakozni sok AstraZeneca-oltás?

Bár bizonyíték nincsen arra, hogy az AstraZeneca vakcinája okozta volna a vérrögösödést azokban az esetekben, amelyeknél az oltás felvétele után alakult ki ez az állapot, több ország is felfüggesztett az oltószer használatát. Belgium azt mondja, szívesen fogadná az összes álló készletet.

Belgium megkereste az AstraZeneca gyógyszergyárat azzal a kéréssel, hogy juttassa el hozzájuk azokat a koronavírus elleni oltásadagokat, amelyeket bár más államok részére tartanak fenn, a vakcina esetleges mellékhatásaitól való félelem miatti felhalmozódtak és csak a raktárakban várakoznak.

Világszerte 24 állam döntött már úgy, hogy felfüggeszti az oltás adását addig, míg megnyugtató bizonyítékokat nem kapnak arra nézvést, hogy annak még sincs veszélyes mellékhatása. Egyes országok egyáltalán nem oltanak vele, míg mások annak a szállítmánynak a használatát függesztették fel, amellyel kapcsolatosan aggályok merültek fel.

"Felvettem a kapcsolatot az AstraZenecával és megkérdeztem, lehetséges-e felhasználnunk a felesleget, amennyiben van. Ha hozzájuthatunk ezekhez a dózisokhoz, akkor használni is fogjuk őket"

– fogalmazott Wouter Beke flamand egészségügyminiszter a flamand parlamentben.

Hogy pontosan hány adag "extra" vakcináról lenne szó, és ez miként befolyásolhatná a flamand, valamint a belga immunizációs programot, az még nem tiszta, mondta el Beke szóvivője a Brussels Times-nak.

"Érdeklődést mutattunk a normál esetben más országok számára szállítandó adagok irányába, amelyeket most, hogy sok helyen felfüggesztették azok beadását, nem használnak fel. Ez fontos jelzés volt" – tette hozzá.

Az egészségügyminiszter elmondta, értesülése szerint az AstraZeneca foglalkozik az üggyel, egyelőre az EMA, az európai gyógyszerengedélyezési ügynökség visszajelzésére várnak. Beke úgy vélekedik, bár sok ország leállította az oltás adását, valójában

mihamarabb szeretnék újraindítani azt.

Belgiumban – sok európai országgal ellentétben – nem állították le az AstraZeneca oltásával való immunizálást. Az ország az EMA ajánlását követi a téren: a szervezet bár ismételten vizsgálja a vakcinát, úgy fogalmazott, hogy annak előnyei messze felülmúlják adásának esetleges mellékhatásait.

Eddig nem találtak ok-okozati összefüggést a vérrögösödés és az oltás használata között: a tromboembóliás esetek előfordulása a vakcinázottak között megfelel annak az aránynak, amely általánosságban a társadalomban is megfigyelhető. A WHO is továbbra is ajánlja az oltást.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

„Tovább is van. Mondjam még?” – Magyar Péter Sulyok Tamás útját firtatja

Vajon mit keresett Sulyok Tamás köztársasági elnök fia, Sulyok Márton az elnök 12 napos amerikai útján a honvédségi Falcon gépen úgy, hogy hivatalosan nem is volt tagja az elnöki delegációnak? – tette fel a kérdést Magyar Péter miniszterelnök szombati bejegyzésében. Később egy egyesült királyságbeli útról is posztolt.
Új korszak kezdődik: Peking olyan törvényt léptetett életbe, amivel a világ bármely részére elérhet a keze

Új korszak kezdődik: Peking olyan törvényt léptetett életbe, amivel a világ bármely részére elérhet a keze

A Kínai Népköztársaság 2026-ban új etnikai egységtörvényt fogadott el, amely a kritikusok szerint a kisebbségek erőszakos asszimilációját célozza. A július 1-én hatályba lépett jogszabály kötelezővé teszi a mandarin nyelv oktatását minden iskolában, és az élet számos területén – a közintézményektől a lakáspolitikáig – az "etnikai egység előmozdítását" írja elő. Különösen aggasztó, hogy a törvény hatálya az ország határain túlra is kiterjed, ami elsősorban Tajvant és a külföldön élő kínai disszidens közösségeket érintheti. A lépés nemzetközi kritikákat váltott ki, szakértők szerint a közel 140 milliós kisebbségi lakosság kulturális és nyelvi jogait szűkíti tovább, miközben Peking a harmónia és az integráció megteremtésére hivatkozik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×