Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Ukrán katonát beoltanak az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat Indiában gyártott és Covishield néven forgalmazott koronavírus elleni vakcinájával az ukrajnai Kramatorszkban lévő katonai támaszponton 2021. március 2-án.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Beadás helyett most tényleg ládában fog várakozni sok AstraZeneca-oltás?

Bár bizonyíték nincsen arra, hogy az AstraZeneca vakcinája okozta volna a vérrögösödést azokban az esetekben, amelyeknél az oltás felvétele után alakult ki ez az állapot, több ország is felfüggesztett az oltószer használatát. Belgium azt mondja, szívesen fogadná az összes álló készletet.

Belgium megkereste az AstraZeneca gyógyszergyárat azzal a kéréssel, hogy juttassa el hozzájuk azokat a koronavírus elleni oltásadagokat, amelyeket bár más államok részére tartanak fenn, a vakcina esetleges mellékhatásaitól való félelem miatti felhalmozódtak és csak a raktárakban várakoznak.

Világszerte 24 állam döntött már úgy, hogy felfüggeszti az oltás adását addig, míg megnyugtató bizonyítékokat nem kapnak arra nézvést, hogy annak még sincs veszélyes mellékhatása. Egyes országok egyáltalán nem oltanak vele, míg mások annak a szállítmánynak a használatát függesztették fel, amellyel kapcsolatosan aggályok merültek fel.

"Felvettem a kapcsolatot az AstraZenecával és megkérdeztem, lehetséges-e felhasználnunk a felesleget, amennyiben van. Ha hozzájuthatunk ezekhez a dózisokhoz, akkor használni is fogjuk őket"

– fogalmazott Wouter Beke flamand egészségügyminiszter a flamand parlamentben.

Hogy pontosan hány adag "extra" vakcináról lenne szó, és ez miként befolyásolhatná a flamand, valamint a belga immunizációs programot, az még nem tiszta, mondta el Beke szóvivője a Brussels Times-nak.

"Érdeklődést mutattunk a normál esetben más országok számára szállítandó adagok irányába, amelyeket most, hogy sok helyen felfüggesztették azok beadását, nem használnak fel. Ez fontos jelzés volt" – tette hozzá.

Az egészségügyminiszter elmondta, értesülése szerint az AstraZeneca foglalkozik az üggyel, egyelőre az EMA, az európai gyógyszerengedélyezési ügynökség visszajelzésére várnak. Beke úgy vélekedik, bár sok ország leállította az oltás adását, valójában

mihamarabb szeretnék újraindítani azt.

Belgiumban – sok európai országgal ellentétben – nem állították le az AstraZeneca oltásával való immunizálást. Az ország az EMA ajánlását követi a téren: a szervezet bár ismételten vizsgálja a vakcinát, úgy fogalmazott, hogy annak előnyei messze felülmúlják adásának esetleges mellékhatásait.

Eddig nem találtak ok-okozati összefüggést a vérrögösödés és az oltás használata között: a tromboembóliás esetek előfordulása a vakcinázottak között megfelel annak az aránynak, amely általánosságban a társadalomban is megfigyelhető. A WHO is továbbra is ajánlja az oltást.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Egy évtized alatt több mint 60 százalékkal nőtt az Európai Unióban a kutatás-fejlesztésre, vagyis K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok összege. Magyarországon is látszik nominális javulás, de az ország 2025-ben egy főre vetítve és GDP-arányosan is az uniós mezőny alsó részében maradt. A legnagyobb magyar sajátosság azonban nemcsak a források alacsony szintje, hanem azok szerkezete: az általános egyetemi alapokból finanszírozott K+F statisztikai aránya a 2010-es évek eleji 30 százalék körüli szintről 2025-re gyakorlatilag eltűnő, 0,2 százalékos szintre zsugorodott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×