eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Mette Frederiksen dán miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Koppenhágában 2021. február 24-én. Dániában március 1-től egyes korlátozásokon enyhítenek és engedélyezik számos, 2020 vége óta zárva tartó üzletnek az újranyitást, ha 5000 négyzetméternél kisebb a területük és nem bevásárlóközpontban üzemelnek. A szabadtéri kulturális intézmények márciustól fogadhatnak látogatókat, akik két napnál nem régebbi negatív koronavírus-teszttel rendelkeznek.
Nyitókép: MTI/EPA/Politiken pool/Jens Dresling

A dán kormány megpiszkálhatja a közös uniós vakcinabeszerzés ügyét

Más tagországok részéről és saját koalíciós partnere révén is bírálatok kereszttüzébe került Mette Frederiksen dán miniszterelnök az Izraellel kilátásba helyezett vakcina-együttműködési tervek miatt. Időközben már megállapodás is született Jeruzsálemben.

Még el sem indult Jeruzsálembe a dán kormányfő, és osztrák kollégája, Sebastian Kurz osztrák kancellár, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tárgyaljanak esetleges közös vakcinagyártási kapacitás megteremtéséről, (vagy legalábbis az izraeli „oltóanyag-felesleg” felvásárlásáról), midőn több oldalról is támadás érte az elképzelést.

A dán-osztrák páros a terv hétfői bejelentésekor azzal érvelt, hogy miközben egyetértenek az EU-tagok közös vakcinabeszerzési határozatával, a tényleges végrehajtás késlekedése úgymond arra készteti őket, hogy a megfelelő ellátás megkezdéséig alternatív források után nézzenek.

Az izraeli megoldás azonban a jelek szerint felhördülést váltott ki legalábbis a dán belpolitikában, miközben rosszalló megjegyzést eredményezett a francia kormány részéről is.

Frederiksen kományát jelenleg a szocialista párt, a liberálisok, valamint a „vörös-zöld csoport” nevű baloldali politikai mozgalom támogatja, ám az utóbbiak szóvivője szerdán a leghatározottabban elvetette, hogy Dánia a belső vakcina-ellátási nehézségekre hivatkozva „beálljon az izraeli kormány rasszista apartheid politikája mögé”.

Izraelben jelenleg a lakosság beoltottsága 52 százalékos, ami messze a legmagasabb a világon, ám ebbe nem tartozik bele a megszállott területek palesztin lakossága. Az utóbbiak körében a palesztin hatóságok szerint eddig csak 2000 izraeli dózist osztottak ki, és ezen kívül jutott még el hozzájuk 10 ezer adag orosz oltóanyag.

A Politiken vezető dán politikai napilap vezércikke erre utalva szögezte le legutóbbi számában, hogy

„Izrael apartheid oltási politikája szégyenteljes”, amitől Dániának éppen hogy távol kellene tartania magát.

A dán miniszterelnök elutazás előtt azzal védekezett, hogy „még semmi nincs eldöntve”, és a maga részéről „minden megoldás előtt nyitott”, amivel megfigyelők szerint koalíciós partnerét igyekezte megnyugtatni, akiknek támogatása nélkül összeomolhat a törékeny koalíció.

Ezzel egy időben Fredereksen szintén lényegében saját szövetségesei köréből kapott heves szemrehányást uniós szinten is, midőn a szintén alapvetően liberális színezetű francia kormány külügyminisztere, Jean-Yves Le Drian arra emlékeztette az osztrák-dán párost, hogy „most jobban, mint valaha” fenn kell tartani az unión belüli szolidaritást, így pedig

„mindennél lényegesebb, hogy az oltási program uniós kereteken belül maradjon”.

A francia kormány amúgy szintén szenved a viszonylag lassan érkező uniós vakcinaellátástól, bár az ottani helyzet annyival komplikáltabb, hogy az országban eközben jelentős mennyiségű felhasználatlan AstraZeneca-szert is tárolnak.

Le Drian szerint a tagországoknak ahelyett, hogy „szakadár-megoldásokat” keresnek, abban kellene összefogniuk, hogy mielőbb jelentős mértékben megnöveljék az európai vakcinagyártási kapacitást, „ami egyébként folyamatban is van” – tette hozzá a francia diplomácia vezetője.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×