Infostart.hu
eur:
379.54
usd:
321.71
bux:
131220.02
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű, koronavírus elleni vakcináinak újabb szállítmánya a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának épületében Kecskeméten 2021. február 15-én.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

EU-vakcinák: a belgiumi AstraZeneca rákapcsolt, a Pfizer megint csak ígér

Nemcsak helyreállt a brit-svéd Oxford/AstraZeneca belgiumi gyárában a vakcinakapacitás, de a kibocsátás jelentősen nőtt is – jelentették be Brüsszelben. A Pfizer 10 milliós elmaradásban van, de március végére pótolhatja.

Thierry Breton belső piaci EU-biztos szerint az AstraZeneca belga gyárának a teljesítménye „drasztikusan megugrott”. A francia biztos szerdán beszélt erről Brüsszelben, de azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy mindez mennyiben és mikor hozhat növekedést az EU-ba érkező vakcinaszállítmányokban.

Eldőlt viszont, hogy az unió egy további, már engedélyezett ellátója, az amerikai Pfizer a múlt hét közepéig 23 millió dózist jutatott Európába, ami 10 millió adaggal kevesebb, mint amire február közepéig kötelezettséget vállaltak.

Mindez azt jelenti, hogy német BioNTech-kel közösen kifejlesztett vakcinából december és február közepe között az EU eddig harmadával kevesebbet kapott a szerződésben rögzítetthez képest.

A The Guardian értesülése szerint az amerikai gyár most arra vállalt kötelezettséget, hogy a hiányt március végéig maradéktalanul pótolni fogják majd.

Címlapról ajánljuk
Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×