Infostart.hu
eur:
379.39
usd:
321.59
bux:
127042.45
2026. február 23. hétfő Alfréd
A Pfizer és a BioNTech gyógyszeripari vállalatok koronavírus elleni vakcináját adják be egy asszonynak a svájci Morges kórházában kialakított oltóközpontban 2021. január 11-én. A svájci Vaud kantonban ezen a napon kezdték meg a koronavírus elleni védőoltások beadását.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron

COVAX: a szegény országok reménye az oltásra

Több mint kétmilliárd adagnyi oltóanyagot osztana szét idén a COVAX a rászoruló országok közt, de ehhez több mint kétmilliárd dollárra és szerencsére is szüksége van a szervezetnek.

A COVAX válhat 2021 legfontosabb rövidítésévé: a vakcinanacionalizmus következtében kialakult egyenlőtlenségek ellen küzdő koalíciót a szegény országokban élők immunizációjáért régóta dolgozó Gavi Oltószövetség, illetve a WHO vezeti. Működésüket kormányadományokból és szervezetek, alapítványok támogatásából finanszírozzák, céljuk pedig röviden annyi, hogy oltóanyagot vásároljanak nagy mennyiségben, és azt szegényebb országoknak juttassák el - olyan helyekre, amelyekre a fejlett, nyugati államok tőkeerős kapzsisága miatt másképp évekig nem jutna vakcina.

Eddig 2,3 milliárd adagnyi oltóanyagot kötöttek le 2021-es szállítással, melyből 1,8 milliárd adag a világ 92 legszegényebb országának jut. 1,3 milliárd dózisért az érintetteknek fizetniük sem kell majd, írja a CNN.

A Gavi háta mögött nagy tapasztalat áll tömegimmunizációban: nekik köszöneti a világ gyermekeinek fele, hogy gyermekbénulás, agyhártyagyulladás és tífusz ellen be van oltva. A koronavírus elleni tömeges immunizáció azonban a szervezet életének legnagyobb kihívása lehet.

Ingyen is adnak oltást

Ahhoz, hogy egy ország a COVAX keretéből oltást kaphasson, jelentkeznie kell egy részletes tervvel, amelyben vázolja, hogyan tervezi kezelni, elosztani a vakcinát. Egyes államok csak a szervezésben kapnak segítséget, de fizetik a COVAX-on keresztül vásárolt oltást, 92 igen szegény állam azonban jelentős árengedményt kap a szervezettől. Jelenleg

a Pfizer és az AstraZeneca oltásaihoz lehet hozzájutni segítségükkel

de a Gavi szerint többféle oltóanyagra lesz szükség ahhoz, hogy elérhessék céljukat. Ahhoz, hogy egy védőoltást elkezdhessenek terjeszteni, egy szigorú szabályozó szervezet engedélyére vagy a WHO előminősítésére van szükség.

A Gavi tájékoztatása szerint a következő eloszlásban tudnak idén vakcinát a jelentkezők rendelkezésére bocsátani:

  • Délkelet-Ázsia 695 millió adagot kap az év végéig,
  • Afrikának 540 milliónyit juttatnak,
  • Közel-Keletre, Afganisztánba és Pakisztánba 355 millió adagot küldenek,
  • az amerikai kontinenseken pedig 280 millió dózist tudnak szétosztani.

Vannak ugyanakkor az oltást kérelmezni jogosult államok közt kelet-európaiak is, mint Ukrajna vagy Moldova.

A nagy mennyiségű oltás jó részét az indiai Szérum Intézet gyártja majd adagonkénti három dolláros áron, köszönhetően a Bill és Melinda Gates Alapítvány, a Gavi és a Szérum Intézet megállapodásának.

Sok a bizonytalansági faktor

A számok nagyon jól festenek, de egy hatalmas "ha" teszi felhőssé az összképet. A lekötött adagok nem jelentenek automatikus szállított adagokat, ezt az elmúlt hónapok eseményei jól megmutatták. Ha lesz is annyi oltás, amennyiről a szerződések szólnak, a szállítás óriási kihívás: az ENSZ Gyermekalapja már dolgozik szállítási kapacitásainak megduplázásán, hogy képes legyen havi 850 tonna vakcina megmozgatására.

A legnagyobb gond persze a pénz.

Hatmilliárd dollár már a COVAX rendelkezésére áll, de további 2,8 milliárdra van szükségük még az idén. Ebből kétmilliárd oltásvásárlásra, 800 millió pedig kutatás-fejlesztésre kell.

A legnagyobb támogatók közt az Egyesült Királyság, az Európai Unó és Kanada vannak - az USA a Trump-adminisztráció idején bojkottálta a szervezetet, a Biden vezette Egyesült Államok azonban ígéretet tett a részvételre.

Önzetlenség kellene

Még ha össze is gyűlik a pénz és lesz oltás, akkor is sokaknak kell majd arra 2022-ig várnia a szegényebb országokban. A szervezet ide célja az érintett államok lakosságának 27 százalékát immunizálni a 2021-es évben. Ehhez a második félévben kell nagy erőfeszítéseket tenniük, mivel az elsőben mindössze 3,3 százalékot fognak elérni a tervek szerint. A legtöbb oltóanyag ekkor Indiába, Pakisztánba és Nigériába jut el. Eközben

sok fejlett ország már őszre be tudja oltani lakosát, aki ezt akarja

- Németországban szeptember 21-re szeretnék elérni ezt a célt.

Mindezek miatt egyes országok azon túl, hogy a COVAX-tól segítséget kértek, saját maguk is kötöttek egyedi megállapodásokat a gyártókkal. Afrikában az Afrikai Unió is besegít, a kínai oltások pedig sok helyen enyhíthetik a vakcinahiányt.

A COVAX küzdelmét nehezíti a gazdagabb országok "első akarok lenni"- hozzáállása: ennek jegyében több ország is sokszorosát kötötte le előre annak a vakcina mennyiségnek, amelyre valóban szüksége van, a bilaterális szerződések pedig mind a COVAX lehetőségeit rontják. Ez pedig mindenkinek rossz, mivel minél később sikerül a járványt visszaszorítani a Föld minden részén, annál tovább mutálódhat az új koronavírus. Ha pedig évente szükséges lesz ismétlő oltásra is, a nyomás folyamatos marad.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Szijjártó Péter: Brüsszel összejátszik Ukrajnával Magyarország és Szlovákia ellenében

Brüsszel összejátszik Kijevvel Magyarország és Szlovákia energiaellátásának veszélyeztetésében, és Kaja Kallas ebben a helyzetben nem a két tagállam mellé áll, hanem magyar és szlovák katonák Ukrajnába küldését szorgalmazza – közölte Szijjártó Péter Brüsszelben.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Súlyos tűz alatt Moszkva, halálos terrortámadásról beszélnek Nyugat-Ukrajnában – Percről percre az orosz-ukrán frontról hétfőn

Súlyos tűz alatt Moszkva, halálos terrortámadásról beszélnek Nyugat-Ukrajnában – Percről percre az orosz-ukrán frontról hétfőn

Ukrajna vasárnap drónok százaival támadta Oroszországot, ezért átmenetileg korlátozták a légi forgalmat Moszkva négy repülőterén. Ez azt követte, hogy Oroszország csaknem 300 drónnal és ötven rakétával mért tömeges csapássorozatot Ukrajnára vasárnapra virradóan, egy ember meghalt a kijevi régióban. Közben Lvivben (Lembergben) robbanások következtében meghalt egy 23 éves rendőrnő, 25-en pedig megsérültek. A nyugat-ukrajnai nagyváros polgármestere és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint orosz terrorcselekmény történt. Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja elárulta: az ukrajnai háború lezárása a "vezetők szintjén" ütközik nehézségekbe, de heteken belül újabb tárgyalási forduló várható, ami akár orosz-ukrán csúcstalálkozóhoz is vezethet. Ezen Trump csak akkor venne részt, ha úgy érzi, képes azt "kiteljesíteni", és a "legjobb eredményt" elérni. Orosz sajtóhírek szerint most csütörtökön folytatódhat a tárgyalás. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbb fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×