Infostart.hu
eur:
387.45
usd:
329.01
bux:
111315.09
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Emmanuel Macron francia elnök a Bois dAulne középiskolánál 2020. október 16-án, miután egy 17 éves csecsen fiú késsel megölte, majd lefejezte az iskola történelemtanárát Párizs északnyugati elővárosa, Conflans-Saint-Honorine egyik utcáján. A tettest a rendőrök agyonlőtték. Korábban a tanár az óráján megmutatta diákjainak a Mohamed prófétáról készült karikatúrákat, amikor a szólásszabadságról beszélt. A háttérben Gerald Darmanin belügyminiszter (b2).
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Abdulmonam Eassa

Tényleg az iszlám szélsőség ellen hat a hidzsáb viselésének betiltása?

Franciaországban a muszlim radikalizmus elleni küzdelem a jövő évi választások egyik kiemelt témája lesz. Ennek fényében Szűcs Anita (Corvinus Egyetem) beszélt az InfoRádióban arról, hogyan rendeződhet az iszlám és a francia állam viszonya addig.

Emanuel Macron elnök kezdeményezésére január 17-én megalakult az Imámok Nemzeti Tanácsa, amelynek feladata egyeztetni az iszlám vallás alapelveit a francia köztársaság alapelveivel.

A francia elnök legfőbb célja, hogy egy értékchartát fogadjanak el a vallási vezetők - mondta az InfoRádiónak Szűcs Anita Franciaország-szakértő, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense.

"A kilenc legnagyobb muszlim irányzat imámja ült össze, hogy a francia elnök kérésére alapelveket dolgozzanak ki. Jelenleg öten már aláírtak egy egyezséget, négy kis felekezet még mindig dolgozna a nyilatkozaton; legyen egy olyan keretrendszer, ami

visszaszorítja a radikális iszlám imámok, szervezetek külföldi finanszírozását, és ami megalapítja azt az imámképzést, ami segít megalapozni, hogy a mérsékelt iszlám irányzat legyen az irányadó,

ahogy most is az."

Szűcs Anita hozzátette cél, hogy megszabadítsák a mecseteket a külföldi befolyástól.

"Az egyház és az állam szétválasztása miatt nem támogathatja az állam a mérsékelt közösségeket, hogy építsenek templomot maguknak, viszont főleg a szalafita irányzat, amit Szaúd-Arábia finanszíroz, a kilencvenes évektől nagyon erőteljesen előretört Franciaországban, kaptak imámot Marokkóból, Algériából, Szaúd-Arábiából vagy Törökországból."

Eközben Marine Le Pen a Nemzeti Tömörülés vezetője betiltaná a hidzsáb viselését, és mindennemű vallási jelképet kitiltana a közterekről. Szűcs Anita szerint kétséges, hogy a női fejkendő tiltásával lehet tenni az iszlám radikalizmus visszaszorításáért.

"Franciaországban a szekularizmusnak pont az az alapja, hogy a közéletben a francia polgári vallás, a laicitás szétválasztja és a magánélet terébe helyezi a vallási jelképek viselését.

Ez nem egy szélsőséges gondolat a franciáknál. Teljesen betiltani a hidzsábot viszont nem biztos, hogy a radikalizmus elleni megfelelő harc része, nem biztos, hogy megoldja a problémát."

A legtöbb muszlim hívő észak-afrikai származású Franciaországban, de török muszlimok is jelen vannak, bár jóval kisebb arányban, mint Németországban vagy Ausztriában. Sok különböző felekezetre, irányzatra oszlik az iszlám hit, így nehéz közös a világi, polgári értékrendhez igazodó értékchartát kidolgozni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Kína éve: így mondtak nemet Washingtonnak

Kína éve: így mondtak nemet Washingtonnak

Hszi Csin-ping kínai elnök számára 2025 eleinte kifejezetten nehéz évnek ígérkezett, ám az év végére látványos diplomáciai és geopolitikai sikerekkel zárhat. Kína határozottan és eredményesen reagált Donald Trump visszatérésével újrainduló amerikai–kínai kereskedelmi háborúra, miközben a világpolitikai színtéren is megerősítette nagyhatalmi státuszát. A külső sikerek mögött azonban továbbra is komoly belső gazdasági és politikai feszültségek húzódnak – összegzett a Bloomberg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×