eur:
411.17
usd:
392.56
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Emmanuel Macron francia elnök a Bois dAulne középiskolánál 2020. október 16-án, miután egy 17 éves csecsen fiú késsel megölte, majd lefejezte az iskola történelemtanárát Párizs északnyugati elővárosa, Conflans-Saint-Honorine egyik utcáján. A tettest a rendőrök agyonlőtték. Korábban a tanár az óráján megmutatta diákjainak a Mohamed prófétáról készült karikatúrákat, amikor a szólásszabadságról beszélt. A háttérben Gerald Darmanin belügyminiszter (b2).
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Abdulmonam Eassa

Tényleg az iszlám szélsőség ellen hat a hidzsáb viselésének betiltása?

Franciaországban a muszlim radikalizmus elleni küzdelem a jövő évi választások egyik kiemelt témája lesz. Ennek fényében Szűcs Anita (Corvinus Egyetem) beszélt az InfoRádióban arról, hogyan rendeződhet az iszlám és a francia állam viszonya addig.

Emanuel Macron elnök kezdeményezésére január 17-én megalakult az Imámok Nemzeti Tanácsa, amelynek feladata egyeztetni az iszlám vallás alapelveit a francia köztársaság alapelveivel.

A francia elnök legfőbb célja, hogy egy értékchartát fogadjanak el a vallási vezetők - mondta az InfoRádiónak Szűcs Anita Franciaország-szakértő, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense.

"A kilenc legnagyobb muszlim irányzat imámja ült össze, hogy a francia elnök kérésére alapelveket dolgozzanak ki. Jelenleg öten már aláírtak egy egyezséget, négy kis felekezet még mindig dolgozna a nyilatkozaton; legyen egy olyan keretrendszer, ami

visszaszorítja a radikális iszlám imámok, szervezetek külföldi finanszírozását, és ami megalapítja azt az imámképzést, ami segít megalapozni, hogy a mérsékelt iszlám irányzat legyen az irányadó,

ahogy most is az."

Szűcs Anita hozzátette cél, hogy megszabadítsák a mecseteket a külföldi befolyástól.

"Az egyház és az állam szétválasztása miatt nem támogathatja az állam a mérsékelt közösségeket, hogy építsenek templomot maguknak, viszont főleg a szalafita irányzat, amit Szaúd-Arábia finanszíroz, a kilencvenes évektől nagyon erőteljesen előretört Franciaországban, kaptak imámot Marokkóból, Algériából, Szaúd-Arábiából vagy Törökországból."

Eközben Marine Le Pen a Nemzeti Tömörülés vezetője betiltaná a hidzsáb viselését, és mindennemű vallási jelképet kitiltana a közterekről. Szűcs Anita szerint kétséges, hogy a női fejkendő tiltásával lehet tenni az iszlám radikalizmus visszaszorításáért.

"Franciaországban a szekularizmusnak pont az az alapja, hogy a közéletben a francia polgári vallás, a laicitás szétválasztja és a magánélet terébe helyezi a vallási jelképek viselését.

Ez nem egy szélsőséges gondolat a franciáknál. Teljesen betiltani a hidzsábot viszont nem biztos, hogy a radikalizmus elleni megfelelő harc része, nem biztos, hogy megoldja a problémát."

A legtöbb muszlim hívő észak-afrikai származású Franciaországban, de török muszlimok is jelen vannak, bár jóval kisebb arányban, mint Németországban vagy Ausztriában. Sok különböző felekezetre, irányzatra oszlik az iszlám hit, így nehéz közös a világi, polgári értékrendhez igazodó értékchartát kidolgozni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×