Az Európai Bizottság nem irányoz elő új jogi aktusokat a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, mivel a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása komoly fegyvertárat fog biztosítani a kezdeményezés céljainak támogatásához - olvasható a brüsszeli testület közleményében.

A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek, és a brüsszeli bizottság szerint az eredeti, 2013-as előterjesztés óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a benne megfogalmazott javaslatokra.

"Ez az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés, amely arról tanúskodik, hogy az európai polgárok hallatni kívánják hangjukat, és részt kívánnak venni az uniós politika alakításáról szóló nyilvános vitában. A kisebbségekhez tartozók jogainak tiszteletben tartása az EU egyik alapvető értéke, a bizottság pedig elkötelezett, hogy előmozdítsa az erre irányuló törekvéseket" - nyilatkozott Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos a kezdeményezéssel kapcsolatban.

Több mint egymillió aláíró

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), a Minority SafePack kezdeményezője bírálta a kezdeményezésre adott bizottsági választ.

"Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1 123 422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt" - fogalmaztak.

Hangsúlyozták: válaszával a bizottság, amely a demokrácia, a jogállamiság, az értékelvűség és az igazság őreként hirdeti magát, cserbenhagyta az EU nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó 50 milliónyi polgárát, köztük több millió embert, akiket saját országukban folyamatosan jogsérelem ér. A bizottságnak be kellene látnia, hogy az uniós polgárok akaratát az Európai Parlament képviseli, és minden olyan döntésével, amely ellentétes a parlament álláspontjával, gyakorlatilag az uniós polgárok akaratával megy szembe.

Hozzátették: továbbra is hisznek az Európai Unióban, az együttműködésben, a jog érvényesülésében, ezért új eszközökkel, új lendülettel keresik a megoldást: az őshonos kisebbségi nyelvek és kultúrák érvényesülését és védelmét.

A sajtónyilatkozat kiemeli: a kezdeményezők szerint az Európai Bizottság döntése több szempontból is hibás. Hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét - az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét - azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el. Az EU ahelyett, hogy közelebb kerülne a polgárokhoz, éppen a polgároktól érkező javaslatokat hagyja sorozatosan figyelmen kívül - ez ma az EU demokráciadeficitje. A bizottság ugyanakkor mellőzi az Európai Parlament társjogalkotóként hozott, háromnegyedes többséggel elfogadott felhívását, és annak ellenére utasítja el a jogalkotást, hogy az EP-ben minden frakció többsége támogatta a kezdeményezést.

A Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek bejegyzését az Európai Bizottság ugyanabban az évben elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani. Ezt a döntést a FUEN ugyancsak 2013-ban megtámadta az uniós bíróságnál, amely 2017-ben a felperesek javára hozott határozatot, így a bizottság regisztrálta a kezdeményezést. A kezdeményezés szervezői sikeresen összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű - legalább egymillió, 7 tagállamból származó aláírást - a határidő lejárta előtt. Az Európai Parlament múlt decemberben nagy többséggel szavazta meg a kezdeményezés támogatására irányuló állásfoglalást.

Szili: a bizottság nem vállalta fel a politikai döntés meghozatalát

Az Európai Bizottság kimutatta a foga fehérjét a Minority SafePack polgári kezdeményezés ügyében - közölte Szili Katalin miniszterelnöki megbízott. Úgy értékelte, a bizottság az Európai Parlament támogatása ellenére megismételte azt a határozatát, mely szerint nincs jogszabályalkotási felhatalmazása a nemzeti kisebbségek védelmének ügyében, noha az ügy Európa lakosságának több mint 10 százalékát érinti, egy spanyolországnyi népességet.

A miniszterelnöki megbízott kitért arra is, hogy a bizottság határozatában hivatkozik különböző, a gender-, roma-, LMBTQ-stratégiákra, továbbá általános, a nyelvi, kulturális sokszínűséget védő szabályokra, amelyek részben kellőképen elasztikusak, így betartásuk nem kötelező, részben elégtelenek a nemzeti kisebbségek védelmére. A kezdeményezés pontosan ennek hiányát hivatott szolgálni - rögzítette.

Szili Katalin szerint jól láthatóan a bizottság nem vállalta fel a politikai döntés meghozatalát. Határozatával bizonyította, hogy az európai intézményi bürokrácia vezérli és nem a valós problémák megoldása - összegzett.

A polgári kezdeményezés, úgy tűnik, számukra csak egy "demokratikus mutatványos bódé", ahol a forgatókönyvet ki tudja, kik írják. Ezzel elősegítik, hogy tovább nőjön a bizalmatlanság az európai polgárok és a brüsszeli adminisztráció között - fogalmazott.