A portugál belügyminisztérium kedden kibocsátott nyilatkozata szerint Lisszabon egyeztetéseket kezdett a közös európai uniós migrációs politikai rendszer elfogadásában fontos szerepet játszó országokkal, így a napokban a magyar kormánnyal is kapcsolatba lép ez ügyben.

Emlékezetes, hogy különböző európai bizottsági javaslatok alapján 2015 tavasza óta folyamatosan napirenden van, hogy az Európai Uniónak a migrációs probléma kezelésére is legyen – együtt elfogadott paramétereken, követelményeken és lehetőségeken alapuló, számonkérhető – közös migrációs politikája. Ezzel azonban a tagállamok közötti véleménykülönbségek miatt már tíz egymást követő féléves EU-elnökség sem tudott zöldágra vergődni. Most a portugálokra került a sor, és a déli országként közelebbről is érintett portugál kormány újból megpróbál kísérletet tenni az ügy megoldására.

Igazából a migrációs nyomás európai uniós kezelésében részelemekben történt már haladás. Így mindenekelőtt megállapodás született a külső határvédelmet támogató európai uniós Frontex erőteljes megerősítéséről (beleértve a létszám 20 ezer főre bővítését). Emellett tárgyalások folynak és bizonyos megállapodások is születtek egyes „migránsforrásországokkal”, tanácsadás és gazdasági együttműködés formájában próbálva elejét venni annak, hogy menekültek egyáltalán elinduljanak.

Továbbra is teljes a patthelyzet ugyanakkor a tagországok közötti szolidaritás kérdésében,

ami a migrációs nyomásnak kitett frontországok számára a náluk rekedt migránsok átvételét feltételezné, míg egyes tagállamok – mindenekelőtt a visegrádi országcsoport – éppen erről hallani sem akarnak. A vita voltaképpen ezen a ponton állt meg már fél évtizede, és innen azóta sem sikerült elmozdulni.

Az Európai Bizottság tavaly szeptember 23-án egy új, átdolgozott, minden korábbinál átfogóbb (tíz jogszabályjavaslatot is tartalmazó) migrációs politikai javaslatot tett közzé, amiben formálisan ejtette az addig visszatérően létező kötelező átvételi menekültbefogadási kvóták rendszerét. Helyette olyan szolidaritási eljárást ajánlott elfogadásra, amely elvben több elem közül kínál részvételi lehetőséget a tagországoknak, a teljes kimaradást azonban továbbra is kizárná.

A portugál kormány mostani nyilatkozata láthatóan ezt a vonalat igyekszik felkarolni, Lisszabonban is azt hangsúlyozták, hogy

a néhány EU-országra nehezedő migrációs nyomás csakis tagországok közötti szolidaritással volna kezelhető,

ez a szolidaritás azonban portugál megítélés szerint sem alapulhat tisztán csak önkéntességen, hanem kötelezőségi garanciákat is a rendszerbe kell építeni.

A tavaly őszi bizottsági javaslat az úgynevezett

„kötelező szolidaritás”

három lehetséges formáját vetette fel. Ilyen lehetne:

• a nemzetközi védelemre jogosult önkéntes átvétele,
• a szerepvállalás az elutasított személyek visszaküldésében.
• a részvétel erre rászoruló tagországokban a migrációs politikai kapacitások építésében, operatív és technikai eszközök kialakításában, vagy akár pénzügyi forrásokkal migránsok nagy tömegét kibocsátó harmadik országok támogatásában is.

A második lehetséges formánál (a menekültek visszaküldésében való részvételnél) fontos megszorítás, hogy ha egy adott időszakon belül (ez normális esetben 8 hónap, krízis esetén 4 hónap) nem sikerül visszaküldeni a célszemélyeket, akkor a segítséget nyújtó tagállam a saját területére kellene, hogy szállítsa őket, a továbbiakban onnan próbálva elérni a kibocsátó országok általi befogadásukat.

Orbán Viktor miniszterelnök mindezekre reagálva fogalmazott a javaslat közzétételének másnapján, hogy

„attól, hogy az áthelyezést és a kvótát más néven nevezik, az még áthelyezés és kvóta marad”, amit Magyarország ellenez.

A miniszterelnök szerint a javaslat igazából azért sem jelent változást, mert még mindig a migráció menedzseléséről és nem a megállításáról szól, ahogy Magyarország is szeretné. Orbán Viktor egyúttal a javaslat hiányosságának nevezte azt is, hogy annak értelmében az EU területén és nem pedig az unión kívüli befogadóközpontokban nyújtanák be és vizsgálnák meg a menedékjogi kérelmeket. Márpedig senkinek sem szabadna az EU területére lépni mindaddig, amíg egy tagállam a jogi eljárás lefolytatása után erre engedélyt nem ad – fogalmazott szeptemberi nyilatkozatában a magyar kormányfő.

Eduardo Cabrita portugál belügyminiszter mindenesetre megkezdte a kétoldalú egyeztetéseket. Kedden görög kollégájával tárgyalt, és hamarosan megbeszélést folytat majd az olasz, a spanyol, a máltai, valamint a magyar és a lengyel miniszterekkel is. Az EU belügyminiszteri tanács portugál elnökség alatt először január 28-án ülésezik majd, ahol már kiemelt témaként készülnek kezelni a dossziét.