eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Isztambul, 2016. július 16.Török rendőrök letartóztatnak egy katonát az isztambuli Taksim téren 2016. július 16-án kora hajnalban. A török hadsereg egy része előző nap este megkísérelte átvenni a hatalmat, és összecsapásokat folytatott a rendőrséggel Ankarában és Isztambulban. A hajnali órákban a kormányfő bejelentette, hogy visszaverték a puccskísérletet. A puccskísérlet halálos áldozatainak száma 194-re nőtt, több mint 1500 katonát őrizetbe vettek. (MTI/EPA/Sedat Suna)
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Kíméletlenül lecsapott a török bíróság a puccsistákra

Összesen 12 súlyosbított és 80 hagyományos életfogytiglani börtönbüntetésről szóló ítéletet hozott szerdán egy ankarai bíróság abban a perben, amelyben a 2016. júliusi törökországi katonai puccskísérlet 132 résztvevőjét vádolták – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Az ügy érintettjei az összeesküvésnek a szárazföldi erők ankarai parancsnokságán zajló eseményeiben vettek részt. A vádlottak között egy korábbi dandártábornok is volt.

Az életfogytiglanra ítélt 92 embert az alkotmányos rend megsértésének kísérletében találták vétkesnek.

További 22 vádlottat bűnsegédkezésért rövidebb, legfeljebb 19 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtottak.

Három emberre a személyi szabadság megsértése, másik háromra pedig fegyveres terrorszervezetben viselt tagság miatt róttak ki börtönéveket.

Kilenc vádlottat minden vádpontban felmentettek, míg három ember aktáját leválasztották a perről.

Ankara a halálbüntetést 2004-ben, az európai uniós csatlakozás reményével törölte az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén nehezíti az elítéltek sorsát.

A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért. A hivatalos álláspont szerint a fegyveres terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderő soraiba is, hogy a hatalom megdöntésére készüljenek.

2016. július 15. éjszakáján a puccsisták elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A katonai felkelés résztvevői páncélosokkal vonultak ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek egyebek mellett a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányságra. Az államfő az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt.

A hatalomátvételi incidens óta tartó kormányzati megtorlás nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtotta és sújtja, hanem a gülenista hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is. A hatóságok az eltelt lassan négy és fél évben százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ezreket ítéltek szabadságvesztésre, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, orvosokat, tanárokat, üzletembereket és újságírókat, ami miatt az ankarai kormányzatot számos nemzetközi bírálat érte.

A 2016-os puccskísérlettel kapcsolatban 289 per indult, és ezek nagy részét már le is zárták.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×