eur:
402.77
usd:
349.32
bux:
98560.68
2025. június 20. péntek Rafael
Traian Basescu volt román államfő a Moldova és Románia átmeneti egyesítésének centenáriuma alkalmából tartott megemlékezésen a moldáv fővárosban, Chisinauban 2018. március 25-én. A moldáv parlament 1918. április 9-én szavazta meg az akkori Besszarábia egyesülését a Román Királysággal. Moldova a második világháború idején vált ki Romániából.
Nyitókép: MTI/EPA/Dumitru Doru

Kezd komollyá válni a volt román államfő besúgóügye

Jogerős bírósági ítélet szól arról, hogy Traian Basescu együttműködött a Securitatéval, miközben az érintett ezt folyvást tagadja.

A román legfőbb ügyészség szerdán közölte, hogy egyelőre ismeretlen tettes ellen előzetes vizsgálatot indított Traian Basescunak a választási hatósághoz korábban többször benyújtott felelősségi nyilatkozatai ügyében, amelyben a volt államelnök azt állította, nem működött együtt a kommunista titkosszolgálattal, holott tavaly szeptemberben a bíróság az ellenkezőjét állapította meg.

Basescu ellen feljelentést tett júliusban egy újságírói oknyomozó csoport, amely folyamatosan bírálta a volt elnököt. Azt kérték az ügyészségtől, hogy indítson eljárást Basescu ellen, aki szerintük hamisan állított ki saját felelősségre nyilatkozatot arról, hogy nem volt besúgó 1989 előtt.

A román törvények szerint ugyanis

csak olyan személyek indulhatnak a választásokon, akik nem voltak besúgók 1989 előtt, és nem szervezte be őket a kommunista titkosszolgálat,

a hírhedt Securitate. Minden jelölt köteles egy saját felelősségű nyilatkozatban kijelenteni ezt, és be kell nyújtania a választási hatósághoz a jelölési aktacsomóval együtt. A feljelentők emlékeztettek arra, hogy Basescu a 2004-es és 2009-es elnökválasztáskor is ilyen nyilatkozatot nyújtott be a választási hatósághoz, akárcsak 2016-ban a parlamenti és 2019-ben az európai parlamenti választáskor.

A legfőbb ügyészség annyit közölt, hogy egyelőre ismeretlen tettes ellen eljárást indít, és megvizsgálja, hogy történt-e bűncselekmény.

A Securitate Irattárát Tanulmányozó Bizottság (CNSAS) 2019 májusában állapította meg, hogy Basescu a Securitate besúgója volt. A volt elnök ezt folyamatosan tagadta, és megtámadta a bíróságon az átvilágító testület döntését, de tavaly szeptemberben a bíróságon is elvesztette a jogi küzdelmet.

A CNSAS "újonnan feltárt dokumentumok alapján" megállapította, hogy Basescut a Securitate már diákkorában, 1972-ben beszervezte, amikor elkezdte tanulmányait a tengerészeti egyetemen, s később Petrov fedőnév alatt írt jelentéseket. Két ilyen dokumentumot is találtak, amelyben Basescu két volt kollégájáról írt elmarasztaló jelentést, egyikük emiatt nem kapott meg egy külföldi kiküldetést tengerészként.

Basescu

2004 és 2014 között volt Románia elnöke,

ezt követően megalapította a Népi Mozgalom Pártot (PMP), amelynek színeiben előbb szenátor lett, majd 2019-ben európai parlamenti képviselői mandátumot nyert. Pártja a december 6-i romániai parlamenti választáson kiesett a bukaresti parlamentből.

Címlapról ajánljuk

Magyarics Tamás: nehéz helyzetben Donald Trump, fontos döntést kell meghoznia

Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy megtámadja-e Iránt, vagy sem – közölte a Fehér Ház szóvivője. Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint az amerikai elnöknek bel- és geolpolitikai, valamint energiaellátási szempontokat is mérlegelnie kell a beavatkozás kapcsán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Trump végső határidőt adott Iránnak, nukleáris katasztrófa fenyeget – Pénteki percről percre híreink az Irán-Izrael háborúról

Trump végső határidőt adott Iránnak, nukleáris katasztrófa fenyeget – Pénteki percről percre híreink az Irán-Izrael háborúról

A Fehér Ház június 19-én jelentette be, hogy Donald Trump hamarosan döntést hoz arról, hogy az Egyesült Államok mit lép Iránnal kapcsolatban. Karline Leavitt szóvivő annyit konkretizált, hogy legkésőbb két hét múlva minden kiderül, eddig dönt az amerikai elnök a beavatkozásról. Dmitrij Medvegyev 2008 és 2012 között volt Oroszország első embere, és máig befolyásos szerepelőként jelenik meg a médiában. Ezúttal a Jeruzsálem és Teherán között zajló háborút értékelte, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen következményekkel járhat az izraeli légierő bombázása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×