eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Donald Trump amerikai elnök, miután visszatért a washingtoni Fehér Házba a Maryland állambeli Bethesdában lévő Walter Reed katonai kórházból 2020. október 5-én. Trumpot október 2-án szállították elővigyázatosságból a kórházba. Az elnöknél és feleségénél korábban koronavírus-fertőzést állapítottak meg.
Nyitókép: MTI/EPA /Pool/Ken Cenedo

Donald Trump csapatkivonást rendelt el Afganisztánból és Irakból

A két országban januártól összesen 5000 fős kontingens marad.

Donald Trump amerikai elnök csapatkivonást rendelt el Afganisztánból és Irakból - jelentette be Christopher Miller az Egyesült Államok ügyvezető védelmi minisztere kedden, helyi idő szerint a kora délutáni órákban.

A bejelentés szerint az Egyesült Államok január 15-ig 2500-2500 főre csökkenti a két országban állomásozó katonái létszámát.

Miller közölte: a döntéssel az amerikai kormányzat célja, hogy Afganisztánban véget vessen "a nemzedékek óta tartó háborúnak". Hangsúlyozta, hogy a döntés előtt Washington konzultált a szövetségeseivel, beleértve a NATO-vezetést és az észak-atlanti szövetség tagjait is, továbbá egyeztetett az afganisztáni kormánnyal.

Az Egyesült Államok 2001 őszén, a szeptember 11-én elkövetett terrorakciók után vonult be Afganisztánba, Irakban 2003 óta van jelen katonailag. Irakot 2003-ban rohanta le, miután - mint utóbb kiderült - a George W. Bush vezette amerikai kormányzat tudatosan azt a hamis indokot terjesztette a világ elé, hogy Irakban tömegpusztító fegyverek vannak. Ezért később Colin Powell, a Bush-kormány külügyminisztere bocsánatot is kért, megjegyezve, hogy az iraki háború megindítása "folt a saját becsületén" is.

Donald Trump amerikai elnök 2016-ban azzal kampányolt, hogy véget vet a szerinte "vég nélküli" háborúknak. Ennek érdekében egyeztetett korábban az iraki vezetőkkel, az idén év elejétől pedig az afgán kormánnyal és a tálibok képviselőivel.

A kedden bejelentett döntésről hétfőn több amerikai médium előzetes, de meg nem nevezett forrásokra hivatkozó értesüléseket közölt, s ezek alapján többen aggodalmaikat hangoztatták.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden közleményben figyelmeztetett arra, hogy a NATO súlyos árat fizethet a túl korai csapatkivonásért. Még hétfőn este reagált a szenátus republikánus frakciójának vezetője, Mitch McConnell is, aki óva intette az elnököt az Afganisztánban és Irakban állomásozó csapatok kivonásának felgyorsításától. Mint fogalmazott: a csapatkivonás "az Egyesült Államok szövetségeseinek kárt, ellenségeinek örömet okozna".

Marco Rubio, republikánus politikus, a szenátus hírszerzési bizottságának vezetője egy interjúban arról beszélt: amiatt aggódik, hogy Afganisztánban "nagyon gyors összeomlás" következhet be.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×