Infostart.hu
eur:
390.57
usd:
337.91
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Rendőrök egy görög templom közelében, ahol  rálőttek egy ortodox papra a franciaországi Lyonban 2020. október 31-én. A papot súlyos állapotban kórházba szállították. A támadó elmenekült.
Nyitókép: Laurent Cipriani

Őrizetbe vették a feltételezett lyoni lövöldözőt

A fegyvert azonban nem találták meg. A hatóságok egyelőre semmit sem zárnak ki.

Őrizetbe vettek egy férfit a dél-franciaországi Lyonban, akiről azt feltételezik, hogy szombat délután rálőtt egy ortodox papra egy görög templom közelében. A gyanúsított indítékai egyelőre nem ismertek - közölte a helyi ügyészség.

"Jelenleg semmilyen feltételezést nem zárunk ki, és nem is részesítünk előnyben" - jelezte Nicolas Jacquet lyoni főügyész.

Az előállított férfi megfelel a szemtanúk által adott személyleírásnak, de a támadáshoz használt fegyver nem volt nála. A hatóságok jelenleg vizsgálják az esetleges érintettségét az emberölési kísérletben.

A görög állampolgárságú 52 éves pap, Nikolaos Kakavelakis éppen a város VII. kerületében, a Pere Chevrier utcában található templomot zárta be szombat délután négy óra körül, amikor egy puskával kétszer rálőttek.

A papot súlyos állapotban kórházba szállították, a hasán sebesült meg, a mentősöknek azt mondta, hogy nem ismeri a támadóját. A férfit rendőrségi források szerint egészen közelről lőtték meg, a lövések a máját érték el.

A támadásnak nem voltak szemtanúi, miután a koronavírus-járvány megfékezésére kihirdetett karantén miatt nem lehet indok nélkül az utcán tartózkodni, de az elkövetőt többen látták elmenekülni a helyszínről.

Az ügyben a bűnügyi rendőrség indított vizsgálatot a helyi ügyészség megbízásából emberölési kísérlet gyanújával, a terrorelhárítási ügyészség egyelőre nem foglalkozik az üggyel.

"Nem volt istentisztelet, a pap nem viselt reverendát" - jelezték rendőrségi források.

A BFM hírtelevízió úgy értesült, hogy a pap néhány napon belül elhagyja a közösségét, miután a személye vitatottá vált a helyi ortodox közösségben. A rendőrség ezért jelenleg azt vizsgálja, hogy állhat-e személyes leszámolás a háttérben, de nem zárt ki semmilyen egyéb feltételezést sem.

A belügyminisztériumban Gérard Darmanin tárcavezető ugyanakkor válságstábot állított fel, miután az országban a legmagasabb szintű terrorkészültség van érvényben a két nappal ezelőtti támadás óta, amikor is a nizzai Notre-Dame-bazilikában késsel elkövetett, három halálos áldozatot követelő iszlamista merénylet történt.

Jóllehet pénteken általános karantén lépett életbe a koronavírus-járvány megfékezésére az egész országban, a vallási helyek és a temetők a hétvégére felmentést kaptak a lezárás alól a mindenszentek és a halottak napi megemlékezésekhez.

A nizzai támadást követően Emmanuel Macron államfő a helyszínen jelentette be, hogy az Őrszem (Sentinelle) művelet keretében 3000-ről 7000-re emelik a fontos létesítmények, imahelyek, iskolákat védő katonák létszámát a vasárnapi mindenszentek ünnepére tekintettel.

Jean Castex miniszterelnök - aki szombaton a nyugat-franciaországi Rouenba és a közeli Saint-Etienne-du-Rouvray-ba látogatott, ahol 2016-ben egy katolikus pap torkát két dzsihadista elvágta - megerősítette, hogy "a kormány eltökélt annak szavatolásában, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa a vallását, teljes biztonságban".

"A szándékunk erős, az eltökéltségünk nem gyengül, ez Franciaország becsülete, ez a köztársaság becsülete" - mondta a miniszterelnök a négy évvel ezelőtti merénylet helyszínén.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×