A levelet az FBI kedden küldte át Ron Johnson republikánus szenátornak, a belbiztonsági bizottság elnökének, de tartalma csak szerdán került nyilvánosságra.
Az FBI-nak "jelenleg semmi hozzátenni valója nincs a Hírszerzési Igazgatóság október 19-i közleményéhez" - fogalmazott a levélben Jill Tyson, a Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatóhelyettese.
Október 19-én, hétfőn, John Ratcliffe, a valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője azt közölte, hogy "a Joe Biden fiáról, Hunter Bidenről nyilvánosságra került információk nem orosz dezinformációs kampány részei".
Ratcliffe ezzel lényegében Adam Schiffnek, a képviselőház hírszerzési bizottsága demokrata párti elnökének az állítására reagált, miszerint a Hunter Bidenről az elmúlt napokban nyilvánosságra került információk hátterében orosz kampány lehet, Ratcliffe hangsúlyozta: az amerikai hírszerzésnek nincsenek ezt alátámasztó információi. "Hadd legyek világos: a hírszerzési közösség nem hiszi ezt, mert nincsenek olyan hírszerzési információk, amelyek mindezt alátámasztanák" - szögezte le Ratcliffe.
A New York Post című lap a múlt héten hozott nyilvánosságra Hunter Biden laptopjáról származó elektronikus leveleket, amelyekből kitűnt: Hunter Biden évekkel korábban - amikor a Burisma ukrán energetikai cég igazgatótanácsi tagja volt - összehozta az apját, Joe Bident, aki akkor Barack Obama kormányzatának alelnöke volt, a Burisma egyik vezetőjével. Az illető e-mailben mondott köszönetet a Washingtonban létrehozott találkozó megszervezéséért.
Joe Biden mindig tagadta, hogy megvitatta volna a fiával az ukrajnai üzleti ügyeit. Az e-mailek nyilvánosságra kerülése után közleményben tudatták, hogy Biden soha nem találkozott az említett ukrán személlyel.
A New York Post ezt követően olyan e-maileket is nyilvánosságra hozott, amelyek Hunter Biden kínai üzleti ügyeit taglalják. A lap állítása szerint az e-maileket a laphoz egy számítógép-javító juttatta el, akinél Hunter Biden a laptopját javíttatta.
Ron Johnson, a szenátus belbiztonsági bizottságának elnöke az FBI-hoz fordult az ügy feltárása érdekében.
Levelében Jill Tyson azt is kifejtette, hogy az FBI "elsődlegesen felelős a 2020-as választások sérthetetlenségéért és biztonságáért, s különös figyelmet fordít egy sor fenyegetésre, köztük külföldi befolyásolási műveletekre". Hozzáfűzte: ha a szóban forgó ügyben újabb információk merülnének fel, az FBI - amely állandó kapcsolatban áll a hírszerzéssel - tájékoztatja a szenátust.
Ron Johnson szenátor még a múlt héten egy televíziós interjúban elmondta: a szenátus belbiztonsági bizottsága felvette a kapcsolatot az e-maileket nyilvánosságra hozó személlyel, és jelenleg is ellenőrzi az információk valódiságát.
Közben a The New York Times című lap szerdán arról írt, hogy Donald Trump vállalatbirodalmának bankszámlája van Kínában és Trump állítólag több adót fizetett Kínában, mint az Egyesült Államokban.
A lap részletesebben megvizsgálta Trump adóbevallásait, és egy korábban észrevétlenül maradt bankszámlára lett figyelmes. Ennek tulajdonosa a Trump-szállodákat menedzselő Trump International Hotels Management, amely 2013 és 2015 között 188 ezer 561 dollár adót fizetett Kínában. A The New York Times - idézve más dokumentumokat is - azt állította, hogy a Trump Organization (Trump vállalatbirodalma), amelyet jelenleg a két fia irányít, 192 ezer dollárt fektetett be öt olyan vállalatba, amely ellen per is folyik, mert Kínával is üzletel.
A Trump-vállalat egyik jogásza, Alan Garten azt nyilatkozta a The New York Timesnak, hogy a cég egy olyan kínai bankban nyitott számlát, amelynek fiókjai vannak az Egyesült Államokban. De "megállapodások, tranzakciók, vagy más üzleti tevékenységek soha nem valósultak meg, és 2015 óta a kérdéses bankfiók is inaktív" - jelentette ki a jogász.
