Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.19
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Szavazó a bolíviai elnök- és parlamenti választásokon Parotaniban 2020. október 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Jorge Abrego

Exit poll: Morales embere nyerhette a bolíviai választásokat

A bolíviai elnökválasztáson a baloldal jelöltje, Luis Arce első fordulós győzelmet aratott a nem hivatalos exit poll-adatok szerint – derült ki egy hétfői médiajelentésből.

Az Unitel tévéadó a Ciesmori közvélemény-kutató adatait közölte, amelyek szerint Arce az érvényes szavazatok 52,4 százalékát szerezte meg, amivel több mint 20 százalékos előnyt szerzett legjelentősebb ellenfelével, a centrista Carlos Mesával szemben, aki a voksok 31,5 százalékát tudhatja magáénak.

A szavazatok hivatalos összesítése egyelőre még a voksok 5 százalékánál tart. A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló exit poll-felmérés adatait is csak órákkal a szavazóhelyiségek bezárta után jelentették meg, szándékosan késleltetve.

A vonatkozó törvény szerint az elnökválasztás valamely jelöltjének a szavazatok legalább 40 százalékára és 10 százalékos előnyre kell szert tennie ahhoz, hogy már az első fordulóban győztesnek nyilvánítsák.

Evo Morales megbuktatott és külföldre kényszerített volt szocialista elnök, akinek Luis Arce a jelöltje, száműzetésének helyszínén, az argentin fővárosban, Buenos Airesben azt mondta, hogy

minden adat a szocialisták győzelmére utal.

Az 57 éves Acre, aki Morales idején gazdasági miniszter volt, a bolíviai fővárosban, La Pazban magabiztosan nyilatkozott várható győzelméről, bár nem beszélt kifejezetten arról, hogy ez már megtörtént volna. „Dolgozni fogunk, gyűlölet nélkül folytatjuk a változtatásokat (politikánkban), tanultunk korábbi hibáikból” – jelentette ki.

A koronavírus-járvány közepette megtartott vasárnapi elnökválasztást

a demokrácia egyfajta próbájának tekintik a dél-amerikai országban

azután, hogy a tavalyi elnökválasztás eredményét választási csalásokra hivatkozva megsemmisítették. A történtek miatt véres zavargások törtek ki, aminek következtében Moralesnek 14 év után távoznia kellett a hatalomból.

Az ország irányítását Jeanine Anez ideiglenes államfő vette át, aki már hétfőn gratulált az elnökválasztás győztesének.

A Reuters hírügynökség jelentésében azt írta, hogy amennyiben a hivatalos eredmények igazolják az exit poll-adatokat, az kétségtelenül visszafogja a konzervatívok törekvéseit, egyben megerősíti Morales, a szocialista őslakos politikus imázsát, amely még mindig árnyékot vet országára, annak ellenére, hogy tavaly óta Argentínában él száműzetésben.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×