Infostart.hu
eur:
386.09
usd:
331.52
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog
A chilei mentőalakulat egyik tagja speciális műszerrel kutat túlélők után a romok között a libanoni fővárosban 2020. szeptember 4-én, miután életjeleket véltek felfedezni a romok alatt a mentők egy hónappal a hatalmas robbanás után. Augusztus 4-én Bejrútban 2750 tonna, a kikötőben évek óta tárolt ammónium-nitrát röpült a levegőbe. Legkevesebb 191 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek, és százezrek otthona vált lakhatatlanná.
Nyitókép: MTI/AP/Bilal Huszein

Kormányválságból kormányválságba evickél Libanon

A folyamat a bejrúti robbanás - vagy még régebb - óta zajlik az egykor gazdag, közel-keleti országban.

Lemondott szombaton Musztafa Adib kijelölt libanoni miniszterelnök, miután nem tudott kormányt alakítani, indoklása szerint a súlyos belpolitikai harcok miatt.

Az NNA állami hírügynökség jelentése és az elnöki palota közlése szerint ezt megelőzően Adib tárgyalt Michel Aun államfővel, és beszámolt neki

kudarcba fulladt erőfeszítéseiről.

Az elnöki palota hozzátette, hogy Aun elfogadta a lemondást, és az alkotmánynak megfelelően fog cselekedni.

A robbanás és ami előtte volt

Adíbot - aki 2013-tól kezdődően Libanon németországi nagykövete volt - augusztus 31-én, három héttel azután nevezték ki, hogy lemondott a Hasszán Diáb vezette előző kormány. Diáb kormánya annak hatására mondott le, hogy augusztus elején a bejrúti kikötőben hatalmas robbanás történt, ebben 190-en meghaltak, és ezt tüntetések sorozata követte. Augusztus 4-én több mint 2700 tonna ammónium-nitrát robbant fel. A katasztrófának hatezer sérültje is volt, és százezrek otthona vált lakhatatlanná.

Libanon súlyos gazdasági és pénzügyi válságban van, az 1975-1990-es polgárháború óta nem volt ilyen rossz a gazdasági helyzet. A közel-keleti országban az államadósság mértéke eléri a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 150 százalékát, miközben a munkanélküliség, a szegénység és az infláció emelkedik. Bejrút március elején fizetésképtelenséget jelentett. A kormány tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az összeomlás elkerülése végett.

Emmanuel Macron francia elnök szeptember eleji bejrúti látogatásán kijelentette: komoly reformokra van szükség az országban az áramszolgáltatás, a bankszféra, az igazságszolgáltatás és a közbeszerzések területén. A Politico című lap ezt megelőzően azt írta, hogy Macron szankciókkal fenyegette meg a libanoni politikai vezetést, ha nem hajt végre komolyabb reformokat. A nemzetközi segélyek folyósítását Macron a reformok októberig való elindításához kötötte. Azt javasolta, hogy felekezetektől független szakértőkből alakítsanak kormányt.

Aun elnök szombaton kijelentette, hogy továbbra is támogatja Macron kezdeményezését, de ezt mondta Nabih Berri parlamenti elnök is.

Korábbi értesülések szerint Adíb kormányalakítási kísérletei főleg azért jártak kudarccal, mert Nabih Berri, a síita Amal Mozgalom vezetője és a mozgalom szövetségese, az Irán támogatta Hezbollah síita mozgalom követelte, hogy a pénzügyminiszteri posztot adják síita politikusnak.

Címlapról ajánljuk
Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×