Boris Johnson brit miniszterelnök egy új törvénytervezetet nyújtott be a kormánynak szerdán, amivel gyakorlatilag felülírja azt a megállapodást, amelyet tavaly az Európai Unióval kötöttek.

Két nagyon fontos változás van benne. Az egyik az Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közti áruforgalomra vonatkozik. A be- és a kijövő áruk esetében a londoni parlament, illetve a miniszterek dönthetik el, hogy alkalmaznak-e vámokat, valamint azokat a cégeket, amelyek az északír területen tevékenykednek, állami segítségnyújtás címen London bírálná el az európai törvények helyett.

Ez két olyan kiemelt terület, amelyben tavaly nemzetközi megállapodás született, de bevallották: lehet, hogy megszegnék a nemzetközi törvényeket, ami

példa nélküli az Egyesült Királyság történetében.

Felmondhat ugyanis egy állam egy szerződést, de hogy egy belső törvény ellentétben legyen a nemzetközileg is vállalt kötelezettségekkel, az legalábbis - és főként az Egyesült Királyság esetében - nagyon furcsa lenne. Ráadásul olyan precedenst teremtene, ami érinthetné például akár Hongkong helyzetét, ahol jelenleg Kína hasonlóképpen jár el Hongonggal szemben a nemzetközi törvényekkel ellentétben.

Mit léphet az EU?

Most következik a brexittárgyalások nyolcadik fordulója, az Egyesült Királyság január végén már elhagyta az Európai Uniót és az úgynevezett átmeneti időszakban van. December végéig megállapodást kellene kötni a továbbiakról, de a tárgyalások nagyon rosszul állnak - emlékeztetett Gálik Zoltán. Felidézte: sokan azt mondják, a Johnson-kormány kicsit abba az irányba próbálta terelni az EU-t, hogy lássa: ha nem tudnak megállapodni, akár még erre is képes lenne, és a viselkedése tárgyalási taktika volt. Sokak szerint azonban ez egy rossz taktika.

A kérdés az, hogy mi a célja a brit kormánynak. Ha valóban nem törekszenek egy átfogó kereskedelmi megállapodásra, ahogy ezt az év folyamán jelezték, akkor már alig van idő a megállapodásra, és anélkül "eshetnek ki" az Európai Unióból.

Ez európai szempontból semmiképp sem jó, az Európai Parlament már azzal fenyegetőzött, hogy fel is kellene függeszteni a tárgyalásokat. Ha az október 15-i uniós csúcsig nem jön létre egy megállapodástervezet, akkor már nagyon kicsi az esély arra, hogy bármilyen szabályozás végigmenjen a ratifikációs folyamaton és januárban az Egyesült Királyság ne essen ki az uniós közös piacról.

Boris Johnsonnak erős kormányzati többsége van a parlamentben, de a koronavírus-válság és a brexit kezelése ügyében az elmúlt hónapokban érezhetően visszaesett a népszerűsége. Lehet, hogy a politikai renoméját is megpróbálja most visszaállítani, de látható,

a brexit egyelőre arról szól, hogy olyan váratlan és kiszámíthatatlan fordulatokkal próbálnak előremenni, amelyekről nem tudjuk, hogy vezet-e eredményre,

legalábbis az Európai Unió szempontjából.