eur:
415.23
usd:
399.2
bux:
78918.51
2024. december 19. csütörtök Viola
Az Európai Bizottság brüsszeli épülete 2019. november 26-án. Ursula von der Leyen, a bizottság megválasztott elnöke másnap terjeszti az Európai Parlament elé jóváhagyásra az általa vezetett testület tagjainak névsorát.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Brüsszel egységes szabályozást készít a koronavírus miatti intézkedésekre

Nem lesz kötelezettségszegési eljárás, de azonnali egyeztetések kezdődnek Brüsszel és Budapest között a magyar kormány által bevezetett határzár miatt. A Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: az Európai Bizottság szerint a magyar kormány nem adott előzetes tájékoztatást erről a lépéséről az illetékes fórumon. Az uniós döntéshozók egységes szabályozást szeretnének a közösségen belül.

Gyévai Zoltán emlékeztetett, a schengeni szabályok kiiktatása, illetve a teljes határzár, vagyis a be- és kiutazási tilalom között különbséget kell tenni. Előbbire példaként Ausztriát említette, amely jelenleg fenntartja belső határai ellenőrzését, de ez – szavai szerint – nem egyenlő a Magyarország által elrendelt teljes határzárral, hiszen utóbbi esetében egyáltalán nem léphet az országba egy bizonyos csoport.

Megjegyezte, Magyarország esetében a határzár bizonyos kivételektől eltekintve – amilyen például a tranzitforgalom vagy más minősített esetek – mindenkire vonatkozik, és bár ez sem totális határzár, de mégsem ugyanaz, mintha a belső határellenőrzést állították volna vissza, hiszen akkor minden további nélkül beengednének mindenkit.

A Bruxinfo főszerkesztője egyetértett, hogy időközben a járvány függvényében nagyban változhat Európa-szerte a helyzet. Éppen ezért már megkezdődtek bizonyos tárgyalások az Európai Unión belül, megakadályozandó a jövőre nézve például a magyarhoz hasonló lépéseket – tette hozzá Gyévai Zoltán.

Az Európai Bizottság augusztusban egy olyan vitapapírt bocsátott a tagállamok rendelkezésére, aminek a lényege, hogy

megpróbálják leegyszerűsíteni és összehangolni a szabályokat uniós szinten.

Így például azt, hogy mi minősül olyan a járványhelyzetnek, ami indokolhatja a határok lezárását, de a különféle színkódokat és azok használatát is egységesítenék, ahogyan azt is, hogy milyen esetekben tesztelnek az országok, illetve melyekben rendelnek el karantént – magyarázta a szakember.

A Bruxinfo munkatársa úgy véli, mindezzel ugyan

az Európai Bizottság elkésett,

de mint hozzátette, nyilvánvalóan azért nem kezdeményezték korábban, mert a tagállamok erre nem voltak készek. Jelek szerint azonban jelenleg nagyobb készség van, így Brüsszelben bejelentették, hogy néhány napon belül élő fognak állni egy javaslattal, ami az említett három területen próbál közös európai uniós kritériumokat előterjeszteni. Ezt elfogadva végül

talán minden uniós állampolgár azonos feltételekkel szembesülhet majd, ha szigorításokra kerül sor,

akár a határokon, akár más intézkedések esetén – fogalmazott a szakértő.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Hol tart a magyarországi minimálbér?

Hol tart a magyarországi minimálbér?

A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×