eur:
411.28
usd:
397.82
bux:
79614.11
2024. november 22. péntek Cecília
Tüntetők tiltakoznak az elnökválasztás eredménye ellen a minszki Függetlenség terén augusztus 27-én. A fehérorosz rendőrség különleges alakulata (OMON) később megkezdte az ismét összegyűlt tüntetők oszlatását, valamint a TASZSZ jelentése szerint megkezdődtek az újabb őrizetbe vételek is. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csalással győzött.
Nyitókép: Tüntetők tiltakoznak az elnökválasztás eredménye ellen a minszki Függetlenség terén. MTI/AP/Szergej Gric

A fehérorosz hatóságok visszavonták külföldi újságírók akkreditációit

Visszavonták több külföldi médium újságíróinak akkreditációját a fehérorosz hatóságok szombaton, egy nappal az augusztus 9-i elnökválasztás eredménye ellen szervezett újabb nagy tiltakozó megmozdulás előtt. Az ARD német közszolgálati tévé forgatócsoportját őrizetben is tartották egész éjjel.

Anatol Glaz, a minszki külügyminisztérium szóvivője szerint az intézkedést a szélsőségesség- és terrorizmusellenes tárcaközi bizottság ajánlására hozták meg.

A szóvivő nem közölte, pontosan hány újságíró érintett, de több külföldi médium, így a BBC brit közszolgálati tévé és rádió, az AFP, a Reuters és az AP hírügynökségek, az ARD német közszolgálati tévé és a Deutsche Welle német közrádió, valamint az amerikai székhelyű Szabadság Rádió több újságírójától is visszavonták a fehéroroszországi működési engedélyt.

Tacjana Melnicsuk az AFP-nek elmondta, hogy bekérették a külügyminisztériumba, ahol közölték vele, hogy visszavonták a BBC-s tudósítói engedélyét, ugyanígy egy másik kolléganőjének is. Azt is követelték, hogy adja vissza az akkreditációs kártyáját.

Több külföldi tudósító arról számolt be a dpa német hírügynökségnek, hogy nemcsak akkreditációjukat vonták vissza, hanem még ezt megelőzően a biztonsági erők őrizetbe vették őket.

Az ARD-hez mint konzorciumhoz tartozó, kölni székhelyű WDR tévéadó pedig azt jelentette, hogy egész éjjel őrizetbe tartották három fős forgatócsoportját, miután a tüntetésekről tudósítottak, és ez adásba került. "Döbbenetes, ami Minszkben történik, és elfogadhatatlan, ahogy forgatócsoportunkkal bántak ott" - jelentette ki Jörg Schönenborn, a WDR programigazgatója. Hozzátette, hogy az ARD-t nem félemlítik meg ezek az események, és a tévétársaság minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy újságírói kritikusan és függetlenül tudósítani tudjanak a fehéroroszországi eseményekről. A WDR információi alapján a forgatócsoport két orosz állampolgárságú tagját kiutasították Fehéroroszországból, a csoport fehérorosz vezetőjét pedig bíróság elé állítják hétfőn.

Az orosz médiumok közölték, hogy az ő tudósítóikat már korábban kiutasították az országból.

A hatodik mandátumát a vitatott tisztaságú választásokon a szavazatok több mint 80 százalékával elnyert Aljakszandr Lukasenka példa nélküli tiltakozással néz szembe. Az ellenzék, amelynek a vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániába menekült, két tömegtüntetést szervezett augusztus 16-án és 23-án, és vasárnap újabb nagyszabású megmozdulásra készül.

Az Európai Unió elutasította a választások eredményét, szankciókat készít elő vezető fehérorosz tisztségviselők ellen és felszólította Lukasenkát: folytasson párbeszédet az ellenzékkel.

Lukasenka viszont elutasít minden engedményt, és a Nyugat által a megbuktatására szervezett összeesküvést emleget.

A legutóbbi tüntetéseken, amelyeken bevetették a rendvédelmi erőket, három ember meghalt, több tucatnyian megsebesültek, több mint 7000 embert pedig előállítottak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton ismételten kijelentette, hogy elismeri a választás eredményét. "A világon semmi sem ideális" - mondta Putyin az állami televíziónak adott interjúban. Kétségét fejezte ki, hogy azok közül, akik megkérdőjelezték a választások eredményét, vajon mind tisztességesek-e.

Az Egyesült Államok minszki nagykövetsége szombaton nyilatkozatban szólította fel a fehérorosz vezetést, hogy vessen véget az újságírók üldözésének és az internet blokkolásának.

"Aggódunk az újságírók folytatódó üldözése miatt, a független médiumok és ellenzéki internetes oldalak blokkolása, valamint a gyülekezési és a szólásszabadsághoz való jogukat gyakorló békés állampolgárok önkényes őrizetbe vétele miatt" - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×