eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az ellenzéki tüntetők egyike vitatkozik egy rohamrendőrrel a feltételezett elnökválasztási csalások miatt tartott tüntetésen Minszkben 2020. augusztus 11-én. A fehérorosz ellenzék nem fogadja el az augusztus 9-i választás eredményét, amely szerint a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő elsöprő győzelmet aratott fő riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt ellen. A karhatalom és az tüntetők közötti összecsapásokban legkevesebb egy ember meghalt, és több százan megsérültek. Sajtójelentések szerint mintegy háromezer embert őrizetbe vettek.
Nyitókép: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Kreml: nincs helye a fehérorosz belügyekbe való külső beavatkozásnak

A fehéroroszoknak maguknak kell megtalálniuk a megoldást, mégpedig tárgyalásos úton, saját jogrendjük keretei között – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Nincs helye a fehérorosz belügyekbe való külső beavatkozásnak - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában. "A jelenlegi helyzetben az a fő, hogy ne történjen külső befolyásolás, beavatkozás mindabba, ami Fehéroroszországban történik. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy kísérletek történnek a közvetlen beavatkozásra. Az efféle beavatkozást megengedhetetlennek tartjuk" – mondta.

Peszkov konkrét példákat nem hozott fel a beavatkozásra, csak annyit mondott, hogy a fehéroroszoknak maguknak kell megtalálniuk a megoldást, mégpedig tárgyalásos úton, saját jogrendjük keretei között. A szóvivő szerint jelenleg nincs szükség arra, hogy Oroszország a Fehéroroszországgal létrehozott Szövetségi Állam vagy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete keretében segítséget nyújtson Minszknek.

Elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a külső beavatkozás ellen emelte fel szavát az Angela Merkel német kancellárral és az Emmanuel Macron francia államfővel folytatott keddi telefonbeszélgetése során is. Normálisnak nevezte ugyanakkor, hogy az orosz vezető telefonon rendszeresen konzultál Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel.

Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy orosz katonai járműveket vezényeltek át a fehérorosz határ közelébe, Peszkov annyit mondott, hogy "az orosz haditechnika az Oroszországi Föderáció területén található, ezért nincs mit kommentálni". A szóvivő egyúttal a Kreml aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a fehérorosz erőszakszervezetek agresszív magatartást tanúsítottak az orosz sajtó munkatársaival szemben. Hangsúlyozta ugyanakkor a hivatalos akkreditáció beszerzésének fontosságát.

Szergej Lavrov külügyminiszter a Rosszija 1 orosz tévécsatornának nyilatkozva rámutatott: a fehérorosz vezetés elismerte, hogy az elnökválasztás nem volt "ideális", és megpróbál párbeszédet kezdeni azokkal az emberekkel, akik jogaik megsértése ellen tüntetnek. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Fehéroroszországban kialakult belső nehézségeket külső erők beavatkozásra és a számukra kedvező szabályok bevezetésének kierőszakolására próbálják felhasználni.

"Az, amit most európai fővárosokból, mindenekelőtt a Baltikumból, Lengyelországból és az Európai Parlamentből hallunk, nem Aljakszandr Lukasenkáról, az emberi jogokról és a demokráciáról szól. Minden a geopolitikáról szól, azokról a szabályokról, amelyeket nyugati partnereink be akarnak vezetni a mindennapi életbe kontinensünkön és a világ más részein" – hangoztatta.

"Senki sem titkolja, hogy a posztszovjet térségért folytatott küzdelemről van szó. Ennek a helyzetnek tanúi voltunk a Szovjetunió megszűnése után. Legutóbbi példája ennek nyilvánvalóan Ukrajna" – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország maga is képes megoldani a problémáit. Emlékeztetett arra, hogy 2004-ben és 2014-ben Ukrajna esetében "pusztító" erejűnek bizonyult az a logika, amely az Oroszország és az EU közötti választásra kényszerítette a helyieket. Utalt arra is, hogy 2014-ben az európai közvetítés kudarccal zárult.

Az orosz diplomácia vezetője kifogásolta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája nem küldött megfigyelőket a fehérorosz elnökválasztásra, holott meghívást kapott, bírálatát viszont internetes forrásokra alapozza. Felhívta a figyelmet arra, hogy az iroda általában nem kifogásolja, hogy a Baltikumban több százezer (orosz nemzetiségű) ember nem szavazhat, mert nem kapja meg az állampolgárságot.

Nehezményezte, hogy az EBESZ nem kíván világos és általános szabályokat elfogadni a választások megfigyeléséről. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a szervezet funkcionáriusainak többsége NATO-tagországokból kerül ki.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×