eur:
411.21
usd:
392.66
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A fehérorosz ellenzéki Egyesült Polgári Párt kampánycsapatának tagja „a tisztességes választásért” jelentésű transzparenst fog Minszkben 2019. november 13-án. Fehéroroszországban november 17-én rendeznek parlamenti választást.
Nyitókép: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Szakértő: 50 helyen az ellenzék győzött, ahol papíron 70-80 százalékkal Lukasenka

Rácz András (DGAP) szerint 26 éve nem tartottak szabályos választást Fehéroroszországban, ahol minden eddiginél durvább választási csalás történhetett.

Az elcsalt - az exit pollok szerint az eddigi elnök számára 80 százalékos szavazataránnyal végződött - elnökválasztás rég nem látott zavargásokat okozott Fehéroroszországban; az InfoRádiónak Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság, a DGAP kutatója kifejtette: ha a fehérorosz hatalom összezár, a tüntetőknek kevés esélyük marad, kérdéseket vet fel azonban, hogy a győztesnek hirdetett, hivatalban lévő államfő, Aljakszandr Lukasenka miért tűnt el a nyilvánosság elől.

"Nem lehetett tiszta a voksolás. Egyértelműen tudjuk, hogy a voksolások során nagyon súlyos szabálytalanságok történtek. Olyannyira súlyos eseményekről beszélünk, hogy voltak szavazókörök, ahol annyi plusz szavazatot adtak hozzá az eredményhez utólag, hogy

100 százalék fölé futott a részvétel"

- ábrázolta a választások képtelenségét Rácz András.

A szakértő 50 olyan szavazókörről tud, ahol nyilvánosságra hozták a jegyzőkönyveket, és hiába nyert az ellenzéki jelölt, a hivatalos közlésben 70-80 százaléknyi szavazatot kapott Lukasenka elnök.

"Pontosan lehet tudni, hogy a szavazás egyáltalán nem volt szabályos, semmilyen, Nyugat-Európában ismert sztenderdnek nem felelt meg. Nem voltak semmilyen nemzetközi megfigyelők sem az EBESZ-től, sem az EU szerveitől" - tisztázta Rácz András, aki megjegyezte, Fehéroroszországban

26 éve nem tartottak egyetlen tiszta választást sem.

Hogy a történtek után mit lehet tenni? Rácz András éppen erről beszél: sokkal fontosabb, ami éjszaka történt a fővárosban, Minszkben.

"Tízezrek vonultak az utcára, komoly tüntetések kezdődtek, zavargásokká fajultak, ilyet 10 esztendeje nem láttunk. Ami a legnagyobb baj, hogy a rendőrség borzasztó nagy erőt alkalmazott a tüntetőkkel szemben, fényképek tanúsága alapján tucatnyi lehet a sérült, lehet, hogy halott is van. Egyáltalán nem kizárt, hogy ez szankciókhoz fog vezetni a belarusz vezetőkkel szemben, ám ha a rezsim egysége fennmarad, az ellenzék nem tud győzni" - vont mérleget.

Közben a belarusz-orosz viszony is egyre feszültebb, hivatalos eredményt sem hirdettek még, amihez így a Kreml (Moszkva) sem gratulált még Lukasenkának, akinek a szakértő szerint ha meg is sikerül őrizni a hatalmát, "nagyon komoly belső és külső feszültségekkel kell szembenéznie".

Hivatalos adatok

Hétfőn a BelTa fehérorosz hírügynökség belügyminisztériumi adatokra hivatkozva azt közölte, hogy mintegy százan sérültek meg fehérorosz elnökválasztást követő éjszakán az összecsapásokban. Az országban mintegy háromezer embert vettek őrizetbe, egyharmadukat a fővárosban, a többieket Fehéroroszország több mint 30 településén.

A belügyi tárca sajtószolgálata szerint az összecsapásokban a rendvédelmi szervek 39 munkatársa és több, mint 50 civil sérült meg. A minisztérium arról tájékoztatott, hogy a konfrontációnak nem volt halálos áldozata, és valótlannak nevezte az ezzel ellentétes tartalmú, az internetes híroldalakon megjelent állításokat.

Nem fogadják el az eredményt

Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az állami exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt, több pedig megsérült, 120 embert őrizetbe vettek.

Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki elnökjelölt hétfőn Minszkben bejelentette: nem ismeri el az előző napi elnökválasztás hivatalos előzetes eredményeit, amelyek szerint a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött.

Mateusz Morawiecki rendkívüli uniós csúcsot sürget

Az Európai Unió (EU) rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgeti Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő abban a levélben, amellyel hétfőn a fehéroroszországi helyzet miatt Charles Mitchelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, Európai Bizottság elnökéhez fordult - közölte a lengyel kormányszóvivő. A levélről beszámolnak a lengyel miniszterelnöki hivatal honlapján is.

A közleményben olvasható: a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás után "a hatalom erőszakot alkalmazott az országban a változásokat követelő állampolgárok számára". Morawieckinak az uniós csúcstalálkozó összehívására tett kezdeményezését a nyilatkozat azzal indokolja: "szolidárisan támogatni kell" Fehéroroszország állampolgárainak szabadságtörekvéseit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×