Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által 2020. július 17-én közreadott képen Orbán Viktor magyar (j) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő munkavacsorája az Európai Unió kétnapos brüszeli csúcstalálkozója előtt.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor részvételével szűk körben dolgoznak a kompromisszumon

Közben Charles Michel Európai Tanács-elnök új tervvel áll elő.

Továbbra is szűk körben egyeztetnek a brüsszeli uniós csúcson a kompromisszumos megállapodás elérése érdekében. A Politico szerint a megbeszélésen Orbán Viktor magyar kormányfő, Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Mateusz Morawiecki lengyel, Krišjānis Kariņš lett és Mark Rutte holland miniszterelnök is részt vesz.

Közben a Tanács épületébe érkező Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt mondta: elküldi új tervét az állam- és kormányfőknek,

"Ez az indítvány a gyümölcse a sok közös munkának. Tudom, hogy az utolsó lépések a legnehezebbek, de magabiztos vagyok, mégha nehéz is, mégha fontos is folytatni a munkát, a megegyezés lehetséges."

A terv szerint 390 milliárdra euróra csökkenne a vissza nem térítendő támogatási keret, míg 360 milliárd lenne a kölcsön mértéke a gazdaságélénkítő alap esetében. A legelső elképzelés még 500 milliárdos támogatási keretet tartalmazott, de a péntek óta tartó csúcs során többször alakítottak rajta.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×