eur:
411.14
usd:
392.43
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. május 29-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Ukrajna nem változtat Budapest kedvéért az oktatási törvényen

Kijev nem fog további változtatásokat végrehajtani a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvényen a Magyarországgal való kompromisszum kedvéért azon túlmenően, hogy már végrehajtotta az Európa Tanács Velencei Bizottságának minden ajánlását - jelentette ki az ukrán külügyminiszter

Dmitro Kuleba egy tévéműsorban emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság egyebek mellett javasolta a törvény által előírt új rendszer bevezetésének tekintetében az átmeneti időszak kitolását 2023-ig. A miniszter leszögezte, hogy

a jogszabályban foglalt alapelveket nem hajlandó Kijev megváltoztatni.

Kuleba felhívta a figyelmet arra: Magyarország soha, sem hivatalosan, sem informális tárgyalásokon, sem nyilatkozatokban nem kifogásolta azt, hogy a magyar nemzetiségű ukrán állampolgároknak beszélniük kell az államnyelvet, azaz az ukránt.

Felszólított arra, hogy a kárpátaljai vitás kérdéseket "ne mossák össze" Ukrajnában a szeparatizmusssal, mert teljesen másról van szó, ugyanis - mint rámutatott - a Krím félszigeten és a Donyec-medencében Oroszország hajtott végre agressziót Ukrajnával szemben.

A miniszter hangsúlyozta: az ukrán fél a Magyarországgal fenntartott kapcsolatainak normalizálására törekszik, arra, hogy utóbbi feloldja a NATO és Ukrajna közötti kapcsolattartás blokkolását.

A magyar-ukrán viszony a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény, különösen az abban lévő nyelvi cikkely miatt romlott meg. Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azt kifogásolják, hogy a jogszabály, valamint az ahhoz kapcsolódóan azóta szintén elfogadott, a középfokú oktatásról szóló törvény a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendeli a fokozatos áttérést egyre több tanórában az ukrán nyelvű oktatásra, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait.

Budapest az oktatási törvény elfogadása óta blokkolja az Ukrajna-NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait.

Kuleba május 29-én Budapesten tárgyalt magyar kollégájával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, akivel a vitás kérdések mellett az együttműködés lehetőségeit is áttekintették. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 20-án, beiktatásának egyéves évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy kész találkozni Orbán Viktor miniszterelnökkel, és szeretne egy memorandumot aláírni vele a két ország közötti vitás kérdések rendezéséről.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×