eur:
414
usd:
396.53
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Nyitókép: pixabay

A járvány újabb rémes hatására figyelmeztetnek

Újra nőhet a gyermekmunkások száma, amely 2000 óta 94 millióval csökkent.

Gyerekek millióiból válhat gyermekmunkás a koronavírus-válság hatására, így 20 év csökkenés után most újra emelkedhet a gyermekmunkások száma a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az UNICEF közös jelentése szerint, amelyet a gyermekmunka elleni nemzetközi világnapon hoztak nyilvánosságra.

2000 óta 94 millióval csökkent a gyermekmunkások száma, ám ez a tendencia most megfordulhat

- áll a koronavírus és a gyermekmunka: a válság és a cselekvés ideje című jelentésben.

A tanulmány szerint azoknak a gyerekeknek, akik már eddig is dolgoztak, valószínűleg hosszabb munkaidővel, és/vagy romló körülményekkel kell számolniuk. Sokan közülük a legrosszabb fajta munkák elvégzésére kényszerülhetnek, így komoly veszélybe kerül az egészségük és a biztonságuk.

“Mivel a családi költségvetés megsínyli a járványt, külső segítség hiányában sokan folyamodnak a gyermekmunkához” – mondta Guy Ryder, az ILO főigazgatója. “A szociális védelem nagyon fontos a válságidőszakokban, mivel éppen a legkiszolgáltatottabbakon segít. Eredményre vezet, ha a gyermekmunkával kapcsolatos aggodalmainkat olyan átfogó politikákba ágyazzuk, mint az oktatás, a szociális védelem, az igazságügy, a munkaerőpiac, a nemzetközi emberi jogok és a munkajog.”

A jelentés szerint a koronavírus-járvány elszegényedéshez vezethet, ezáltal a gyermekmunka növekedéséhez is, mivel a háztartások ilyen esetben minden eszközzel igyekeznek túlélni. Egyes tanulmányok szerint a szegénység egy százalékpontos növekedése legalább 0.7 százalékkal megemeli a gyermekmunkások számát bizonyos országokban.

“Válságos időkben sok családban a gyermekmunka jelenti a megoldást”

– mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója. “Ahogy nő a szegénység, bezárnak az iskolák és csökken a szociális szolgáltatások elérhetősége, egyre több gyermek kényszerül arra, hogy munkába álljon. A Covid-19 utáni világban is segítenünk kell a gyermekeknek és családjaiknak, hogy a jövőben talpon tudjanak maradni egy hasonló viharban. A minőségi oktatás, a szociális védelem és a jobb gazdasági lehetőségek gyökeres változást hozhatnak.”

A kiszolgáltatott társadalmi csoportokat – mint az informális gazdaságban dolgozók és a migráns munkavállalók – érinti a legérzékenyebben a gazdasági válság, a nem hivatalos munkavégzés és a munkanélküliség növekedése, az életminőség általános visszaesése, az egészségügyi sokk és a szociális védőrendszer hiányosságai, egyéb tényezők mellett.

Egyre több a bizonyíték arra, hogy az iskolák járvány miatti bezárása kedvez a gyermekmunkának. Az időszakos iskolabezárás jelenleg több mint egymilliárd tanulót érint, több mint 130 országban. Amikor az iskolák újranyitnak, a szülők egy része nem engedheti majd meg magának, hogy a gyerekeket iskolába küldje.

Ennek eredményeképpen megnő azoknak a gyerekeknek a száma, akiket kizsákmányoló és veszélyes munkára fognak. A nemek közötti egyenlőtlenségek kiéleződhetnek, mivel a lányokat nagyobb arányban állítják munkába a mezőgazdaságban és a házimunkában - olvasható a jelentésben.

A tanulmány a megugró gyermekmunka veszélyének ellensúlyozására többek között

  • átfogóbb szociális védelmet javasol,
  • a hitelfelvétel könnyítését szegény háztartások számára,
  • a felnőttek körében a tisztességes munka népszerűsítését.

Olyan módszereket is sorol a jelentés, amelyek a gyerekeket visszasegítik az iskolába, mint például a tandíj eltörlése, valamint szükségesnek látja a munkaügyi felügyelet és a bűnüldözés megerősítését.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az UNICEF szimulációs modell kifejlesztésén dolgozik, amellyel világszerte felmérhető a Covid-19 hatása a gyermekmunkára.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×