Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Tanács brüsszeli épületében tart tájékoztatón 2020. március 16-án, a G7 országok vezetőivel folytatott videómegbeszélés után. Von der Leyen közölte: a bizottság harminc napos beutazási korlátozásra szólítja fel az európai uniós tagállamok vezetőit a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Három megoldás kínálkozik az uniós mentőcsomag finanszírozására

Minden uniós tagállam igénybe veheti, de felvételtől függetlenül mindegyik országnak vissza kell fizetnie azt a hitelt, amelyet az Európai Unió vesz fel kedvező kondíciókkal – mondta az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője. Az Európai Bizottság elnöke múlt héten mutatta be az új, hétéves keretköltségvetés keretében azt a mentőcsomagot, amely a koronavírus-járvány miatti válságot kezelné.

A csomagnak különböző elemei vannak, nagyon fontos, hogy miközben 750 milliárd eurós csomagról beszélünk, ebből 95 milliárdot központilag osztanak el, és a központi programokon – mint a Horizon Europe kutatási és innovációs program – keresztül fogják megpályázni a szereplők – hívta fel a figyelmet Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

A 750 milliárd eurós csomag nagyobbik része, körülbelül 655 milliárd euró meghatározott "nemzeti borítékok" formájában fog majd eljutni a tagállamokhoz, illetve a régiókhoz – ismertette a program részleteit Gyévai Zoltán. A csomagnak számos elemét, közte a négy legnagyobbat előre meghatározott országkvóták szerint osztják ki. "Ezeknek a kvótáknak a szempontjai viszont nem ugyanazok, mint amelyeket általában a többéves keretköltségvetésnél használnak" – hangsúlyozta Gyévai Zoltán, és felhívta a figyelmet arra, hogy az elosztási mechanizmus azért is lehet különböző, mert ez a 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag a 7 éves keretköltségvetésen felül áll a tagállamok rendelkezésére.

A csomagot az Európai Bizottság által felvett hitelből finanszírozzák, amelyhez az EU 27 tagállama kezességet vállal, közös kötvényeket fognak kibocsátani, ezeket megvásárolják a befektetők. A pénz bekerülni az uniós költségvetésbe, ahonnan eljut a tagállamokhoz – magyarázta a folyamatot Gyévai Zoltán. Vagyis kölcsönökről van szó, amelyeket 30 éves futamidő alatt kell visszafizetni.

A visszafizetés módjáról azt mondta, a tagállamok felelősséggel tartoznak érte kezességvállalás formájában, és valamikor ezt a pénzt vissza kell utalniuk az uniós költségvetésnek, de van olyan megoldás is – és ez a bizottság javaslatában is szerepel –, hogy a tagállamoknak nem feltétlenül kellene a zsebükbe nyúlva visszafizetni.

Három lehetséges elvi megoldás is adódik. Az egyik az, hogy a következő, 2028-tól induló 7 éves keretköltségvetésben a tagállamok befizetése megemelkedik, és abból fizetik vissza az adósságot. A másik, hogy esetleg csökkenteni fogják a kiadásokat. A harmadik pedig az, hogy keresnek új saját forrásokat – ezt a bizottság már javasolta is –, amelyek az EU saját forrásai lesznek és nem tagállami befizetés. "Ezekből teremtenék el azt a pénzt, amiből vissza lehetne fizetni" – tette hozzá Gyévai Zoltán.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×