eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Bedeszkázzák az üzletek kirakatait New Yorkban 2020. június 1-jén. Május 25-én Minneapolisban egy rendőr három bajtársával együtt igazoltatás után, letartóztatás céljával földre teperte George Floyd 46 éves fekete bőrű férfit, majd percekig a nyakára térdelt. A férfi, aki csak annyit tudott kinyögni, hogy nem kap levegőt, később, a kórházban meghalt. Halála erőszakba torkolló tiltakozásokat váltott ki Minneapolisban és több amerikai nagyvárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Jason Szenes

Trump kész bevetni a hadsereget

Az amerikai elnök a hadsereg bevetését ígérte, hogy visszaálljon a rend az Egyesült Államokban. Donald Trump azt mondta: ha a helyi tisztségviselők nem tudják megfékezni az erőszakos demonstrációkat, akkor ő fog cselekedni.

Donald Trump amerikai elnök rendet ígért, ha szükséges, a hadsereg segítségével is. A Fehér Házban hangsúlyozta, hogy elsődleges feladata az ország megvédése, hiszen erre esküdött fel. Mint fogalmazott: "a rend és a törvényesség elnöke", és ha a helyi tisztségviselők nem tudják megfékezni az erőszakos demonstrációkat, akkor ő fog cselekedni. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló szövetségi erőforrást, - az ő megfogalmazásában: "civil és katonai" forrást - mozgósít, és

ha szükséges, a szövetségi fővárosban és más nagyvárosokban egyaránt beveti a katonaságot.

Az elnök kiemelte: utasította a tagállamok kormányzóit és polgármestereit, hogy biztosítsák "a rendfenntartó erők elsöprő jelenlétét" mindaddig, amíg le nem csendesítik a tüntetéseket.

"Ha egy város vagy egy tagállam visszautasítja a szükséges lépéseket a lakói élete és tulajdona védelme érdekében, akkor én fogom felvonultatni az Egyesült Államok katonaságát, és gyorsan megoldom a problémáikat" - fogalmazott.

Donald Trump az elszabadult erőszakot "belföldi terrorcselekményeknek" minősítette,

és ismételten a szélsőbaloldali és magukat antifasisztáknak nevező csoportokat tette felelőssé a káoszért.

"A lázongás legnagyobb áldozatai a szegényebb sorsú közösségeinkben élő békeszerető állampolgárok, és én, mint az elnökük, harcolni fogok a biztonságukért. Harcolni fogok, hogy megvédjelek benneteket, én, a ti rendet és törvényességet biztosító elnökötök és a békés protestálók szövetségese" - mondta Trump.

Idézte azt az 1807-es, úgynevezett Lázadási Törvényt, amely lehetővé teszi az amerikai elnököknek, hogy megkerüljék a szövetségi törvényt, amely tiltja a hadsereg bevetését belföldi rendfenntartásra.

"Ezek után megyek, hogy lerójam tiszteletemet egy nagyon, nagyon különleges helyen" - mondta az amerikai elnök, majd ellátogatott a Fehér Ház mellett lévő Szent János templomhoz, amelyet keddre virradóra szintén felgyújtottak, de szerencsére a lángokat hamar eloltották, így nem keletkeztek nagyobb károk az épületben.

Trump rózsakerti nyilatkozata és templomi látogatása idején egyébként a Fehér Ház előtt tüntetők zajongtak. Az elnök a templomnál magasra emelt Bibliával állt meg.

Előzőleg a kormányzókat határozott fellépésre ösztökélte az elnök telefonkonferencián. Azt mondta, "szörnyű", amit New York városában látott és fontosnak mondta, hogy a kormányzók rendfenntartó erőkkel "uralják" a helyzetet. A kormányzók többségét "gyengekezűnek" nevezte.

Hiába a kijárási tilalom

New York városában kijárási tilalmat rendeltek el hétfő éjszakára. Megkétszerezték az utcákon járőröző rendőrök számát. Ennek ellenére folytatódtak keddre virradóan az erőszakos tüntetések és fosztogatások. Manhattan belvárosában ismét üzleteket törtek fel és fosztottak ki, köztük olyan neves márkák luxusboltjait, mint a Michael Kors vagy a Nike.

Az amerikai televíziók tudósításai szerint fiatalok csoportjai köröztek Manhattan szívében, és a rendőrök akkor kapták el őket, amikor éppen egy elektronikus cikkeket forgalmazó áruházba törtek be.

A rendőrség csupán annyit közölt, hogy "több száz embert" tartóztattak le.

A folyamatos vandalizmus ellenére Bill de Blasio polgármester úgy nyilatkozott, hogy "a város alapjában véve nyugodt és békés".

Andrew Cuomo kormányzó előzőleg hiányolta, hogy a tüntetők nem jelentkeztek reformjavaslatokkal. "Az nem elég, hogy utcára vonulok és azt mondom, dühös és csalódott vagyok" - fogalmazott a demokrata párti politikus. "Pozitív reformprogramot is fel kell mutatni" - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy az erőszakra felbujtók többségükben nem is New Yorkban élnek, hanem más településekről érkeztek a városba.

Zavarba ejtőnek tartotta egynémely rendőri fellépést is, utalva azokra a videókra, amelyek azt mutatták, hogy hétfőre virradóra egy rendőrautót a tüntetők közé vezettek, egy rendőr pedig bors sprayt fújt az egyik demonstrálóra. A kormányzó helytelenítette a rendőri fellépést, és vizsgálatot is elrendelt.

Folytatódó tüntetések

A zavargások George Floyd halála után törtek ki az Egyesült Államok több nagyvárosában a múlt héten. A 46 éves afroamerikai férfi rendőri intézkedés közben halt meg Minneapolisban.

Ebben a városban alábbhagyott a tüntetések heve, más nagyvárosokban, köztük a New York államban fekvő Buffalóban vagy a kaliforniai Los Angelesben változatlan hevességgel folytatódtak az erőszakos megmozdulások. Buffalóban rendőröknek hajtott egy gépkocsi, a vezetőjét és utasát letartóztatták. Los Angelesben továbbra is üzleteket törtek fel és raboltak ki, valamint autókat gyújtottak fel.

Több déli városban, így például az alabamai Birminghamben konföderációs emlékműveket támadtak meg a tüntetők. A konföderáció az amerikai polgárháború idején (1861-1865) a déli, rabszolgatartó államok szövetsége volt, amely az északi, unionista seregekkel állt szemben.

William Barr igazságügyi miniszter hétfőn este elrendelte a szövetségi büntetés-végrehajtási intézetek igazgatóságának, hogy börtönlázadás elhárítására felkészült, speciális egységeket rendeljen Miamiba és Washingtonba. A tárca szóvivője bejelentette, hogy minden rendelkezésre álló rendfenntartó erőt mozgósítottak, biztosítandó a rendet a szövetségi fővárosban. Washingtonban meghosszabbították a kijárási tilalmat.

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×