Július 5-re írta ki az előrehozott parlamenti választásokat szerdán Zoran Milanovic horvát államfő.

A 2016 szeptemberében megválasztott, 151 tagú horvát parlament (szábor) hétfőn oszlatta fel magát.

A kormány mandátuma az eredeti menetrend szerint október 14-én járt volna le, és az alkotmány szerint a választásokat december végéig kellett volna megtartani. Ezt most előrehozta az Andrej Plenkovic kormányfő vezette konzervatív-liberális koalíciós kabinet a nyár elejére.

A miniszterelnök szerint a járványügyi helyzet most kedvez a választások megtartásának. Úgy értékelte: őszre sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie az országnak, ezért szerették volna megerősíteni a belpolitikai stabilitást egy új - bizalmon alapuló - parlamenti többséggel a választások után.

A horvát állampolgárok külföldön is szavazhatnak. A szábor képviselői közül 140-et az ország 10 választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A nemzeti kisebbségek összesen további 8 képviselőt juttathatnak be a parlamentbe - közülük a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a szerbek pedig hármat. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.

A horvát alkotmány értelmében a parlamentnek legkevesebb 100 és legfeljebb 160 képviselője lehet. A mandátum négy évre szól. A hivatalos választási kampány a pártlisták közzétételének napjával indul, és 24 órával a választás napja előtt fejeződik be, jelen esetben július 3-án éjfélkor.