Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Klaus Iohannis román államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, miután szavazott a román elnökválasztáás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én.
Nyitókép: Klaus Iohannis román államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, miután szavazott a román elnökválasztáás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én. MTI/EPA/Robert Ghement

Klaus Iohannis: "ez mindennek a teteje"

Klaus Iohannis román elnök televíziós beszédében ismét megvádolta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy olyan törvénytervezetet támogat, amely a Székelyföld autonómiájához vezet.

Az államfő megjegyezte: múlt heti fellépése nyomán a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő PSD a felsőházban gyorsan megbuktatta a Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét. Hozzátette azonban, hogy a szociáldemokraták a szenátus szakbizottságaiban támogatták az RMDSZ kezdeményezését egy "párhuzamos közigazgatási törvénykönyv" létrehozására, amely - mint fogalmazott - "kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein". Klaus Iohannis szerint

az efféle törvények "Székelyföld autonómiájához vezetnek".

Az elnök kijelentette: nincs semmi baja a magyar nemzetiségű személyekkel. Sok magyart ismer, sokakkal dolgozott vagy dolgozik most is együtt, tiszteli őket. Többségüket jóravaló, szorgalmas embernek tartja, aki végzi a dolgát. Közölte, hogy

a politikusokkal van baja, elsősorban a szociáldemokratákkal,

akik olyan törvényalkotásba kezdtek, amely "az erdélyiek által Székelyföldnek nevezett régió" autonómiáját segíti elő. Az elnök többször is úgy fogalmazott, hogy "ez mindennek a teteje".

"Mit gondolnak, mit ír elő például ez az RMDSZ által benyújtott közigazgatási törvénykönyv? Kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein. Erre már a PSD nem mondhatja azt, hogy nem tudta. Ez a tervezet ugyanis túljutott a szenátus bizottságain, ahol a PSD politikusai megszavazták. Persze most, miután nyilvánosan bemutattam, hogy mire megy ki a játék, a PSD megint megtalálja a módját, hogy a törvény ellen szavazzon. De ne tegyünk úgy, mintha nem látnánk, hogy a PSD egyértelműen abban a helyzetben van, amikor olyan törvényeket, közigazgatási szabályokat akar elfogadtatni, amelyek Székelyföld autonómiájához vezetnek. Ez pedig nyilvánvalóan alkotmányellenes, és nem fogom tűrni ilyen törvények megjelenését" - fogalmazott az elnök.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tavaly októberben nyújtott be egy olyan törvénytervezetet, amely kisebbségi fejezetében elsősorban azokat az anyanyelvhasználati jogokat foglalja össze, amelyeket a román parlament a közigazgatási törvénykönyv részeiként 2018-ban már elfogadott, de a törvénykönyv egésze nem állta ki az alkotmányossági próbát. A tervezet benyújtását azért látta szükségesnek, mert a Dancila-kormány az alkotmánybírósági elutasítás után tavaly sürgősségi kormányrendelettel léptette életbe a közigazgatási törvénykönyvet, de ebből már kihagyta a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó részeket.

A PSD panaszt tett

A romániai Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) panaszolta be Klaus Iohannis román államfőt a múlt heti tévényilatkozata miatt Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke.

A szociáldemokrata politikus által kifogásolt televíziós beszédben Klaus Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) "azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak". Magyarul köszöntve a PSD elnökét, feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?

Marcel Ciolacu az egyik közösségi portálon jelentette be az államfő bepanaszolását. Szerinte az elnök bizonyítékok nélkül bélyegezte meg a PSD-t, úgy, hogy közben megsértette a román állampolgárokat, a magyar nemzetiségűeket, "gyűlöletre, megosztásra és etnikai konfliktusra uszított".

A PSD elnöke bejegyzéséhez csatolt egy interjúrészletet, amelyet a Digi24 hírtelevízió készített 2014-ben az első elnöki mandátumáért versenybe szálló Klaus Iohannissal. Ebben Iohannis élesen bírálta a PSD-t amiatt, hogy Erdély elszakítását vizionálja.

"Ezek egy más évszázadból való, teljesen hamis és káros témák, amelyek akkor jelentkeznek, amikor a PRM-s típusú politikusokat (utalás a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Pártra) kooptálnak szavazatokért. Hogyan gondolhatja valaki 2014-ben, hogy azt állítsa a választók, a nyilvánosság előtt, hogy valaki el akarja szakítani Erdélyt, vagy hogy egymás ellen akarja uszítani az erdélyieket és az oltyánokat? Ezek nem politikai kijelentések, hanem kreténségek. Ilyent nem szabad mondani. Ezek olyan dolgok, amelyeket a kilencvenes évek elején tévesen állítottak egyesek, emlékszünk rá, és amelyek nagy gondokat okoztak. Megengedhetetlen, hogy 2014-ben ilyenekkel jöjjenek néhány szavazatot remélve" - mondta az újra nyilvánosságra hozott felvételen Klaus Iohannis a 2014-es választási kampányban.

Marcel Ciolacu megemlítette: Klaus Iohannis hat évvel ezelőtt még kreténségnek vélte, és megengedhetetlennek tartotta az Erdély elszakításáról szóló kijelentéseket, most pedig ő hangoztatja ezeket, hogy ezáltal elkendőzze "kormánya inkompetenciáját, ötlettelenségét, hülyeségét és korrupcióját".

Korábban a Mikó Imre Jogvédő szolgálat már bepanaszolta az államfőt a múlt heti kijelentései miatt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×