8 °C
Az Európai Tanács elnöke szerint
az egyeztetett cselekvés csökkentheti a gazdaságra és a társadalomra leselkedő negatív következményeket,
valamint az áttételes hatásokat. Charles Michel a koronavírus-járvány miatt videokonferencia keretében csütörtökre tervezett uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében egyebek mellett azt írta, a járvány leküzdésére és az emberek egészségének védelme érdekében mindent meg kell tenni, ugyanakkor fel kell készülni a korlátozások fokozatos megszüntetésére is.
Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: az Európai Bizottság elnöke mellett létrejött egy európai tudományos testület, amely ajánlásokat fogalmaz meg erre vonatkozóan.
„Ursula von der Leyen néhány héttel ezelőtt egy európai kutatókból, nemzetközi szakértőkből álló tanácsadó testületet hozott létre, akikkel hetente egyszer egyeztet. Az ők, valamint az ECDC, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által készített tudományos munka alapján állította össze az Európai Bizottság az említett ajánláslistát, ami egy
laza útmutatóként szolgál a tagállamok számára ahhoz, hogy meghozzák majd a könnyítő intézkedéseket,
vagyis a korlátozások a fokozatos és célzott felszámolását” – magyarázta.
Az Európai Tanács elnöke arra emlékeztetett, 500 milliárd euró összegű gazdasági mentőcsomagról állapodtak meg az euróövezethez tartozó uniós tagállamok pénzügyminiszterei a járvány okozta gazdasági válság enyhítésére. Levelében Charles Michel arra is javaslatot tett, hogy az Európai Unió hozza létre a szintén eurócsoport javasolta Európai Helyreállítási Alapot a recesszió utáni fellendülés elősegítésére.
Az Európai Tanács elnöke minden uniós tagállam kormányfőjével előzetesen tárgyalt, telefonon, így beszélt Orbán Viktorral is. A magyar miniszterelnök ezt követően szerda délután a visegrádi országok vezetőivel is konzultált. Erről a kormányfő sajtófőnöke azt közölte: a csütörtöki uniós csúcson a visegrádi országok miniszterelnökei közös, egyeztetett álláspontot képviselnek majd.
A mai (csütörtöki) uniós csúcson kiemelt téma lesz a járvány utáni időszak gazdasági intézkedései. Nemcsak az áldozatok száma miatt, de már a koronavírus megjelenése előtt is súlyos gondokkal küszködött Olaszország. Az elmúlt hónapokban ez tovább romlott. Németh Zltán összeállítása
Az egyik kulcstéma: Olaszország megsegítése
Európai összefogást sürgetett az olasz kormányfő kedden a római parlamentben a koronavírus-járvány okozta sokkhatással szemben. Giuseppe Conte azt mondta,
"vagy együtt győzünk, vagy mindannyian vesztesek leszünk".
A miniszterelnök az olasz kormány gazdasági-pénzügyi terveit mutatta be az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek csütörtöki tanácskozása előtt. Kijelentette, az Európai Unió nem ismételheti meg a 2008-as pénzügyi válságban elkövetett hibákat, amikor nem tudott egységes választ adni a krízishelyzetre.
Fóris György, a Bruxinfo elemzője is arról beszélt az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában, hogy a 10-12 évvel ezelőtti megoldások most nem működnek. Úgy vélte, hogy a problémák finanszírozására még ha olcsó és hosszú lejáratú hitelt is vesznek fel, mint ahogy tették 10 éve, akkor az eladósodás akár kezelhetetlen mértékre, akár 160-180 százalékosra is nőhet. "Arról nem is beszélve, hogy hitelt senki nem ad teljesen korlátlanul és feltételek nélkül. Az olasz belpolitikában viszont elfogadhatatlan lenne egy görög mintájú, kvázi nemzetközi felügyelet-szerű, külső kondíciókhoz kötött pénzfelhasználási megoldás" – fejtette ki az elemző.
Az olasz kormányfő úgy fogalmazott, el kell kerülni, hogy az EU-nak bocsánatot kelljen kérnie. Ezzel arra utalt, hogy az Unió a több mint tíz évvel ezelőtti döntéseiért később bocsánatot kért Görögországtól. Most pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke előbb az olasz sajtóban, majd az Európai Parlamentben kért bocsánatot Olaszországtól.
"Igen, igaz, hogy erre senki nem volt igazán felkészülve. Az is igaz, hogy túl sokan nem voltak ott időben, amikor Olaszországnak már a legelején szüksége volt a segítő kézre.
És igen, helyes, hogy ezért Európa egésze szívből jövő sajnálatát fejezze ki.
A bocsánatkérés azonban önmagában nem elég: tanulnunk kell hibáinkból" – mondta az EB-elnök.
