Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Galambok a párizsi Eiffel-torony előtti Trocadero téren 2020. március 18-án. Az új koronavírus járványa  miatt Franciaországban az emberek csak igazolással és halaszthatatlan ügyben hagyhatják el a lakhelyüket, ha munkába, bevásárolni vagy orvoshoz mennek.
Nyitókép: MTI/AP/Thibault Camus

A Pasteur Intézet szerint túl kevés a fertőzött Franciaországban

A franciák mintegy hat százaléka esik át a koronavírus-fertőzésen a kijárási korlátozások május 11-re tervezett végéig, ami nagyon alacsony szint ahhoz, hogy további óvintézkedések nélkül az országot ne érje el a járványnak egy második hulláma – írta tanulmányában a párizsi Pasteur Intézet.

"Ahhoz hogy egy második hullám elkerüléséhez a kollektív immunitás elégséges legyen, az emberek 70 százaléknak immunisnak kellene lennie. Ettől nagyon távol vagyunk" – mondta Simon Cauchemez, a Pasteur Intézet kutatója, aki a francia közegészségügyi szolgálattal és a tudományos akadémiának megfelelő CNRS-szel közösen, matematikai modellezések alapján készített tanulmány egyik szerzője.

Véleménye szerint egy jelentős második hullám elkerülése érdekében a karantén feloldása után is szükség lesz óvintézkedésekre.

Hasonló perspektívát vetített elő vasárnap Edouard Philippe miniszterelnök, amikor jelezte, hogy a kormány május 11-től csak fokozatosan oldja fel a jelenlegi szigorú kijárási korlátozásokat, s a "karantén után és valószínűleg még hosszú ideig nem lesz olyan a franciák élete, mint korábban volt".

A lakosság alacsony szintű fertőzöttségi szintje a tanulmány szerint magának a karanténnak köszönhető. Míg március 17. előtt egy vírushordozó átlagosan 3,3 embert fertőzött meg, jelenleg ez a szám 0,5.

A karanténintézkedések elődleges célja a vírus terjedésének lefékezése annak érdekében, hogy az egészségügyi rendszer képes legyen ellátni egy időben valamennyi intenzív ápolásra szoruló súlyos beteget.

A statisztikák és modellezések alapján készült becslés szerint a franciák megközelítőleg 5,7 százaléka, mintegy 3,7 millió lakos esik át a fertőzésen május 11-ig. A kutató szerint azonban mindegy, hogy 6, 10 vagy 20 százalékos az arány, miután azon nem változtat, hogy "messze lesz attól a 70 százaléktól, ami ahhoz lenne szükséges, hogy problémamentes legyen a karantén feloldása".

A becslés szerint egyébként a fertőzöttek 2,5 százaléka igényel kórházi ellátást, és 0,5 százaléka hal bele a Covid-19 betegség szövődményeibe.

"A halálozás korosztályonként és nemenként változó. A férfiaknál ötven százalékkal nagyobb a halálozási kockázat fertőzés esetén, mint a nőknél, és ez a különbség nő az életkorral" – hívta fel a figyelmet a szakember.

A karanténnal lehetővé vált a járványgörbe tetőzésének ellapítása, de a tetőzés nagyon magas szinten van – emlékeztetett Olivier Véran egészségügyi miniszter. "Ez nem is egy csúcspont, hanem egy fennsík, amelynek időtartama változhat" – tette hozzá. Úgy vélte, hogy még nem beszélhetünk a tetőzés végéről.

A halottak száma hétfő este meghaladta a 20 ezret, de a kórházi betegek száma immáron ötödik napja fokozatosan csökkent. Jelenleg 30 ezer embert ápolnak kórházban, közülük csaknem 6 ezren szorulnak intenzív kezelésre, de március 1-je óta a kórházakból már több mint 37 ezren gyógyultan távoztak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Az MBH Bank másodlagos nyilvános részvényértékesítéssel kívánja tovább erősíteni tőzsdei pozícióját, szándékai szerint rövidtávon a BUX index meghatározó szereplőjévé válna. A cél, hogy intézményi- és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó alternatívát kínáljanak, mind a várható osztalékhozam, mind az árfolyamnyereség szempontjából. Az értékesítés nagy sikerrel zajlott: a jelentős érdeklődés miatt a lakossági részvényigénylési időszakot 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is kellett állítania a banknak, december 12-e délig pedig az intézményi befektetők ajánlatait várta bank. A Portfolio Krizsanovich Pétert, az MBH Bank Stratégiáért és Pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte a papírok várható likviditásáról, a tőkearányos megtérülés javítására vonatkozó ambiciózus célokról, illetve arról, hogy milyen következményeket von maga után a bankadó növelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×