Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Léket kaphat a brexit a koronavírus miatt

2021. január 1. nem csupán az EU-brit viszonyban kulcsdátum, de az unió költségvetési tervezését is befagyasztotta a koronavírus-járvány.

Ez év végéig le kell zárni az Unió és Nagy-Britannia közötti kilépési tárgyalásokat - elvileg. Az eleve szűkre szabott határidőt azonban két vállra fektette és megakasztotta a koronavírus-járvány; erről beszélt az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában Fóris György, a Bruxinfo elemzője.

"Az egymást követő tárgyalási fordulókból eddig mindössze egyet sikerült megtartani, a következőt már videokonferenciában tervezték, de végül úgy sem tartották meg" - idézte fel Fóris György.

A tervek szerint ezen a héten még lehet egy, a jövő héten pedig egy újabb ilyen videokonferencia, de erősen kérdéses, hogy ezek pótolni tudják a kiesett egy hónapot; az eredeti brit elképzelés szerint áprilisban már tudni kellene, hogy júniusra hová lehet egyáltalán eljutni a tárgyalásokkal.

"Ehhez képest lényegében

ott tartanak, mint tavaly decemberben,

vagyis az időzavar heteken belül nagyon súlyos lehet" - tette egyértelművé a helyzetet az elemző.

Londonon közben erős a nyomás az üzleti szféra részéről, nem tudni, mivel számolhatnak 2021. január 1-jétől, egyáltalán lehet-e csúsztatni a januári dátumot a jelenlegi extrém körülmények között - tette hozzá Fóris György, aki szerint az Uniót is sújtja ugyanaz a bénultság, mint a briteket, hiszen nincs még új keretköltségvetés 2021-től az EU-ban. A megoldás az lehet, hogy 2013-ban kezdődött hétéves költségvetés nem ér véget idén, hanem átnyúlik a jövő évre, a következő pedig csak 2022-ben lép életbe – ez egyelőre csak hipotézis-szinten létező terv.

Kérdés még az is, hogy ha kitolódik az átmeneti időszak, akkor a briteknek fizetie kellene az uniós költségvetésbe is.

Boris Johnson mindenesetre el akarja kerülni az átmeneti idő meghosszabbítását, többek között azért is, hogy a briteknek már ne kelljen egyetlen eurót sem befizetni az új uniós költségvetésbe.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×