eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Szíriai férfiak a görög határ mentén fekvő északnyugat-törökországi Edirne városába induló buszok egyike felé tartanak Isztambulban 2020. február 28-án. Törökország úgy döntött, tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő menekülteket. A török haderőt előző nap súlyos veszteség érte az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban, ahol szíriai és orosz harci repülőgépek bombázták a Bara és Bilion települések közötti térséget. A légicsapásokban harminchárom török katona meghalt.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Pénzvitán múlik, hány menekültet engednek Európába a törökök

Törökország húzd meg, ereszd meg játékot játszik a tömegek elengedésével, hogy forrásokat kényszerítsen ki az Európai Uniótól, és támogatást szerezzen katonai céljaihoz - mondta az InfoRádiónak Kis-Benedek József. A nemzetbiztonsági szakértő szerint a migrációs helyzet kezeléséhez legelőször újra meg kell állapodni.

Törökország korábban többször is hangsúlyozta, hogy amennyiben nem teljesül az Európai Unióval 2016-ban kötött megállapodás, elengedi a menekülteket - idézi fel Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. Szerinte ez

"tulajdonképpen egy zsarolási folyamat, amelyben Erdogan elnök szeretné elérni azt, amit egyébként a szerződésben rögzítettek."

Elmondta, nem tudja, hogy eddig mekkora összeget utalt át az EU és pontosan kinek, de úgy értesült több forrásból is, hogy az a pénzösszeg, amit megígértek, az a török kormány számlájára nem érkezett meg az ott élő menekültek ellátására.

A török elnök az említett forrásokon túl katonapolitikai céljaihoz is támogatást vár az Európai Uniótól - fejtette ki a nemzetbiztonsági szakértő. Vagyis azt, hogy az EU támogassa a Szíriában folytatott török hadműveletet - főként a határ mellett és Idlíb térségében -, járuljanak hozzá az egyébként elfoglalt, úgynevezett biztonsági sávban különböző építkezésekhez.Valószínűleg ebbe a térségbe telepítik majd át azokat a menekülteket, akik jelenleg Törökországban élnek.

Kis-Benedek József úgy látja, Görögország napokon belül eljuthat odáig, hogy nem tudja tovább feltartóztatni a határainál feltorlódott tömeget, és amennyiben nem kap nemzetközi segítséget, továbbengedi azt. Szerinte azt, hogy mennyi ideig tart ki Görögország, attól függ, hogy hányan jönnek.

"Én úgy látom, hogy a törökök is úgy vannak, hogy akkor most menjen 10 ezer, menjen 20 ezer. Várjunk egy kicsit, megint engedjünk, tehát nyilván

ők sem akarnak nagyon nagy kavarodást teremteni, lehet látni, hogy próbálják szabályozni, de folyamatosan engedik őket. Legalábbis addig, amíg nem egyeznek meg

- jelentette ki a szakértő. Szerinte az első feladat az lenne, hogy a törökökkel kellene megállapodni, hogy zárják le a határaikat, ne legyen utánpótlása a menekült áradatnak.

Felidézte azt is, hogy a megállapodáshoz azt is tisztázni kell, hogy a menekültek ellátására előirányzott források hogyan jutnak célba. A pénzt az unió inkább civil szervezeteknek adná, nem közvetlenül Törökországnak. Ezt viszont a török kormány nem fogadja el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×