Infostart.hu
eur:
364.58
usd:
326
bux:
145903.09
2026. november 3. kedd Győző
Igor Matovic, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevű párt elnöke, mielőtt voksol egy nagyszombati szavazóhelyiségben 2020. február 29-én, a szlovák parlamenti választások napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Nem lesz magyar képviselet a szlovák parlamentben

Teljes összefogást sürgetnek a szlovákiai magyar erők azok után, hogy egyik párt sem jutott be a törvényhozás a szombati választáson. Kiderült az is, hogy a magyar lakta területeken alacsony volt a részvétel.

Nem jutott be magyar képviselet a pozsonyi parlamentbe. A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös magyar lista a voksok 3,91 százalékát szerezte meg. Az MKÖ eredménye és a rájuk leadott voksok száma is magasabb, mint amennyit a választási párt legerősebb tagja, a Magyar Közösség Pártja (MKP) négy éve kapott, de ez a bejutásra - részben a viszonylag magas választási részvétel miatt - nem bizonyult elégnek.

A Bugár Béla vezette szlovák-magyar vegyes párt, a Most-Híd sem jutott be a pozsonyi törvényhozásba. Ők a voksok 2,05 százalékát kapták, ami kevesebb, mint egyharmada négy évvel korábbi eredményüknek.

Kijózanító eredmény született, a mostani összefogás nem volt elégséges, teljes egységet kell teremteni

- jelentette ki Menyhárt József, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös felvidéki magyar lista legerősebb szereplőjének, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke.

"Az eredmény mindenképpen kijózanító, megmutatkozott, hogy jó út volt egységben gondolkozni, de a teljes egységre fog kelleni törekedni" - jelentette ki Menyhárt. Hozzátette: a munka folytatódni fog, de egyértelmű, hogy a mostani összefogás nem elégséges, keresni kell a kapcsolatot a Most-Híd párttal is, mert mindenkire szükség van. Rámutatott: a felvidéki magyarságnak most sem ideje, sem energiája nincs arra, hogy a teljes egység megteremtése helyett kísérletezésekbe fogjon.

Az MTI-nek a politikus kiemelte: annak ellenére, hogy nem jutottak be a parlamentbe, annak örülni lehet, hogy az MKÖ keretében több voksot sikerült szerezniük, mint négy éve és annak is, hogy az MKP jelöltjei jól szerepeltek a listán. Menyhárt rámutatott: hamarosan összehívják a párt vezető szerveit és tisztújító kongresszust is tartanak.

Bugár Béla, a választáson gyengén szereplő Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt elnöke, aki az eredményekre reagálva lemondott posztjáról, már a választás éjszakáján telefonon megkereste az MKP-t. Egy Bugár távozása kapcsán feltett kérdésre Menyhárt azt mondta: ha a Most-Híd is komolyan gondolja az együttműködést, Bugár távozása ellenére lesz ember aki ezt folytatni fogja.

Bugár Béla nem jelölte meg utódját a párt élén, azt mondta: erről majd a párt szervezetei döntenek. Ugyanakkor Ravasz Ábel - a párt egyik fiatal politikusa, egyik alelnöke és jelenlegi kampányfőnöke - jelezte, megvan az ambíciója arra, hogy a párt elnöke legyen. Hozzátette: nem ő az egyedüli aspiráns.

Bárdos Gyula, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) listavezetője azt mondta: az eredmény nem siker, kudarc, s egyértelműen megmutatkozott, hogy országos megmérettetésen egy magyar listának kellene indulnia. Leszögezte: az etnikai politizálásnak folytatódnia kell, ugyanakkor nyitni kell, le kell ülni az asztalhoz mindenkivel, teret kell adni azoknak is, akik valamilyen oknál fogva eddig nem voltak ott. Kérdésre elmondta: háttérbe kell vonulniuk azoknak, akik gátolták a teljes összefogást.

Az országos választási részvételi arány 65,83%-os, ami 2002 óta a legmagasabb. A Parameter.sk arról ír, hogy

a magyarok lakta járásokban alacsonyabb a szavazókedv az országosnál,

és ez most sem volt másként. A Szenci az egyedüli járás, ahol meghaladta a részvételi arány az országosat, míg Galántán (65,50%) lényegében elérte. Dunaszerdahelyen (62,11%), Vágsellyén (62,19%), Érsekújvárban (61,62%), Léván (61,79%) és Kassa-vidéken (60,95%) is meghaladta a 60%-ot, Komáromban viszont rendkívül alacsony volt, még az 54%-ot sem érte el. A legalacsonyabb viszont a Tőketerebesiben volt: 52,24%, ami országosan is a legkevesebb.

A pozsonyi parlamentbe hat párt jutott be.

  • Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevű jobboldali ellenzéki párt a leadott szavazatok csaknem 25 százalékával végzett az első helyen. 53 parlamenti helye lesz.
  • A leköszönő kormány legerősebb pártja, a Robert Fico vezette, Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) 18,3 százalékkal - eddigi legrosszabb választási eredményével - a második helyen végzett. A törvényhozásba 38-an jutnak be.
  • A harmadik helyet a Boris Kollár vállalkozó vezette, jobbközép irányultságú párt, a Család Vagyunk (Sme rodina) szerezte meg, a párt a voksok 8,3 százalékát kapta, többet mint négy éve. 17 politikus ülhet be a parlamentbe.
  • A negyedik helyre az önmagát nemzeti, keresztény és szociális értékek mentén meghatározó radikális párt, a Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba - Ludová strana Nase Slovensko) futott be a szavazatok 8,0 százalékával. 17 képviselői helyet ért a szereplés.
  • Az ötödik helyet az eddigi legerősebb ellenzéki csoportosulás, Richard Sulík klasszikus liberális pártja, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) szerezte meg 6,1 százalékos támogatottsággal. A pártnak 13 mandátum jutott.
  • A felmérésekben jósoltnál jóval gyengébb eredménnyel, 5,7 százalékkal a hatodik helyen jutott be a 150 fős pozsonyi törvényhozásba az előző államfő, Andrej Kiska centrista liberális pártja, az Emberekért (Za ludí). A parlamentbe 12 politikus ülhet be.

„Jó miniszterelnök akarok lenni. Azt akarom, hogy azok a választók, akik nem ránk szavaztak, szintén azt mondhassák, hogy ez egy jó kormány lesz. Erre vágyom, ez az, ami hajt előre" – mondta az OLaNO vezetője, Igor Matovic. A koalícióról Kotleba pártjával és a Smerrel nem fog egyeztetni.

Címlapról ajánljuk
Marine Le Pen ante portas? – A szakértő szerint nő az esély

Marine Le Pen ante portas? – A szakértő szerint nő az esély

Szeptember közepe óta tartanak a tüntetések Franciaországban. Most hétvégén ismét százezrek vonultak az utcákra. A békés felvonulások végén összecsapások törtek ki több nagyvárosban és Párizsban is. Fejérdy Gergely Franciaország-szakértő arról is beszélt az InfoRádióban, hogy mi is a demonstrációk célja, illetve hogy mi az, ami Emmanuel Macron egyre több támogatóját ráveszi arra, hogy inkább Marine Le Pen mögé álljon.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Stewe Witkoff amerikai különmegbízott bejelentette, hogy november 10 és 11 között kerül megrendezésre a következő orosz-ukrán béketárgyalás Abu-Dzabiban. Dmitro Lubinec ukrán és Jana Lantratova orosz emberi jogi biztos levélben kéri az amerikai first lady, Melania Trump segítségét abban, hogy a herszoni Oleski környékére kihirdetett tűzszünetet más régiókra is kiterjesszék. A közelmúlt katonai puccsai óta Oroszországhoz egyre közelebb kerülő Mali és Niger azzal vádolja az ukrán titkosszolgálatot, hogy ellenzéki fegyveres csoportokat támogat a Száhel-övezetben. Kijev tagadja a vádakat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×